A himnusz-sorozat első darabját (Deus Creator omnium) Milánó egykori tekintélyes püspöke, Szent Ambrus írta a IV. század végén. Legkésőbb a VIII. századra összeállt és az egyház liturgikus/imádságos életének szerves részévé vált az a ciklus, amelynek darabjai formailag és szellemiségükben is az ambrusi mintát követik, és a Teremtés könyvének első fejezetét, a hatnapos teremtéstörténetet az egyes ember életére vonatkoztatva dolgozzák fel. A teremtés napjainak keresztény értelmezéséhez szorosan kapcsolódik az újjáteremtés első napja (Primo dierum omnium), amely mint „nyolcadik nap” sokrétű jelentéssel és gazdag szimbolikával rendelkezik. A himnuszok idővel a zsolozsma vesperás imádságának részeivé lettek, és számos dallamváltozatuk ismert. Heidl György zenéje nem követi a himnuszok középkori gregorián dallamait, a szerző, aki egyben a korai kereszténység történetének és irodalmának nemzetközileg elismert kutatója, saját zenei elgondolása mentén komponálta meg a művet.

Lovasi András így nyilatkozott a Sator zenéjéről: „Heidl György ihletett muzsikája, az archaikus latin zsoltárszövegek, klasszikus- és kortárs jazz zenészek együttes játéka, Bognár Szilvia sallangmentes, szép terű éneke: a Sator egy eddig nagyon hiányzó színfolt a magyar palettán: mai szakrális zene.”

Sator Quartet:
Gyermán Júlia – hegedű
Heidl György – gitár
Kovács Zoltán – nagybőgő
Szakács Viktória – cselló

Közreműködik:
Bognár Szilvia – ének
Lovasi András – ének