"Van olyan csend, amelyik süket, s van olyan is, amelyik néma. De létezik olyan csend is, amely mögött szelíden vár és rejtőzik valaki. Érintése a keserűséget tiszta bánattá oldja, az agresszivitást hajtóerővé és lendületté, a haragot megbocsátássá, amely túlmutat ezen a világon. Az alaktalan káoszt kifejezési formává, a rendezetlen gondolatokat renddé, a sebzettséget és sértettséget érzelmi töltéssé, s mindezeket együtt: zenévé. Az így született darabokat válogattam össze erre az albumra.”
Vedres Csaba

"Amikor az ember nem retten vissza a csend első tekintetétől, hanem leül vele szemközt, és nyugodtan várja a Vendég megszólalását, előbb-utóbb, mint egy láthatatlan intésre, különös dolgok bújnak elő a sarkokból, és ha nem zavarjuk el őket ijedtünkben, szelíden beszélni kezdenek...”
Görgényi Tamás

Vedres Csaba - zongora, orgona, ének, szintetizátor, sampler

Közreműködik:
Gyermán Júlia – ének (8., 12.), hegedű (1., 16.)
Bárdos Kórus (Pécs), vezényel: Uzsalyné dr. Pécsi Rita (1., 5., 16.)
szombathelyi MMIK Erkel Kórusa, vezényel Paukovics László (12.)
Kairosz kvartett (10., 14.)
Fogolyán Kristóf - fuvola (9.)
Dajka Krisztián - akusztikus gitár (1.)

„A FOHÁSZ című albumon Vedres Csaba 2003-ig megjelent öt szólólemezéből válogattam szubjektív módon, a számomra legkedvesebb felvételeket. Ezért olvasható alcímként a borítón: The editor’s favourites – a kiadó kedvencei. Ezen kívül kaptam Csabától egy 10 rövid zongoradarabot tartalmazó egységes anyagot, amely eddig egyetlen lemezére sem „passzolt”. Úgy érezte, hogy a „Szabad ötletek jegyzéke” nem illeszkedett a korábbi albumok koncepciójába, ennek a válogatásnak viszont szerves részévé vált. Zenéje mindig elgondolkodtat: magányról - társas élményről, szerelemről - szeretetről, hitről - gyarlóságról, születésről – elmúlásról, békéről – békétlenségről, a művészet iránti igaz tiszteletről – sznobságról. A válogatás végighallgatása után Csaba azt mondta, hogy sikerült az eddigi „Vedres életmű” kétségtelenül legszomorúbb 70 percét összeállítanom. A művésszel néhány dologban biztosan azonos módon gondolkodunk: szociálisan érzékenyek vagyunk, jobb világot, békességet, tartalmasabb életet kívánunk mindannyiunknak és igyekszünk értelmes nyomot hagyni az utókor számára. Reméljük, hogy ez a CD is az.”
(Böszörményi Gergely kiadó)

"Két tárgyilagosnak szánt helyzetjelentés után a mai ember nyolcféle menekülésformájával ismerkedhet meg a hallgató. Menekülés belső lelkivilágomba, a szórakozásba, a nosztalgiába, a számítógépes szertartásokba, a depresszióba, a magunkba vetett reménybe, a szkepszisbe és az internetbe. Sűrített kép mindegyik , némi malíciával, bár egyik sem karikatúra. Lehet, hogy egyikünk-másikunk számára meglepő lesz a megszokottnál kicsit "egyszerűbb" hangzásvilág. Számomra szellemi kaland és mindenképpen kihívás. Miután mindegyik menekülési kísérlet kudarcba fulladt, felvetődik a kérdés, merre tovább? A "halálalagút" váratlan találkozás, szembesülés a realitással, illúziók helyett a valósággal. Az illúzióvesztés első közelítésben mindig ijesztő, s talán fájdalmas is, ám benne rejlik a lehetőség, hogy valódibb emberekként kerüljünk ki belőle. A zárókép a "Bolond dala" Muszorgszkij "Borisz Godunov"-jából. A történet azonban nem ér véget ezzel. A siketnéma akinek nincs füle a hallásra, nincs szava az áldásra, csak az átkozódásra, meggyógyul, mert valaki azt mondja neki: "Ephata!" azaz "nyílj meg". És hallani kezd, és beszélni kezd. Szavait még csak részben értem. Amit megpróbáltam fölfogni belőle, azt igyekszem közzéadni e lemez folytatásán, az Ephata II.-n."
Vedres Csaba

Vedres Csaba - szintetizátor, sampler, ének, hangminták

Közreműködik:
Gyermán Júlia - hegedű, hangminta
Scheer József - hangminták
Winkler Balázs - trombita, hangminták

Az "Epilógus" közreműködői:
Horváth Krisztina - I. hegedű
Gyermán Júlia - II. hegedű
Lezsák Attila - brácsa
Kromer Lucia - cselló

Ezen az albumon Vedres Csabát történetek és versek ihlették meg, új, meditatív zenei világot nyitva meg előtte.

Vedres Csaba – zongora, szintetizátor, ének

Közreműködnek:
Fogolyán Kristóf – fuvola
Gyermán Júlia – ének
Winkler Balázs – trombita

A zongorista első szólóalbuma, amely már a kezdet kezdetén sejtetni engedte az előadóban rejlő hangszeres tudást és kifogyhatatlan ötletgazdagságot. Magától értetődő, hogy helyenként visszaköszönnek az After Crying-ban eltöltött évek, ugyanakkor Rick Wakeman hatása sem elhanyagolható. A több, mint 60 perces CD a maga 22 tételével megunhatatlan zenei világba kalauzol.

„A sötét szoba meséi"-t 1993 decemberében Chick's Songs-jának hatására írtam. Egyedi hangulatú improvizációkból tisztultak le – valamivel később – zongoradarabokká. A rockzene, a jazz, a klasszikus zene stíluselemei egyaránt kihallhatók belőlük.

A „Levelek" című ciklus tételeiben az izgatott leginkább, hogy milyen szemérmes romantika rejtőzik a "modern ember" életének monotóniája, szívének zártsága, életmódjának hajszoltsága mögött. Talán egyfajta ezredvégi lakótelep-romantika? Nem tudom. A kérdésre ebben a néhány darabban próbáltam megtalálni a választ. — Vedres Csaba

Vedres Csaba – zongora, KORG Trinity Plus szintetizátor