Ouzo Bazooka
Vojasa
Voodoo Papa Duo
Ethnofil
Tatran
Freakin' Disco
Bujdosó Trio
Ethnodarwin
aurevoir.
Soulclap Trio
(halál;orgazmus)
Simplicissimus Ensemble

A magyar népzenei élet és a népzeneoktatás egyik meghatározó alakja, a Kossuth- és Liszt-díjjal kitüntetett Kobzos Kiss Tamás 2015 őszén távozott a földi világból. Súlyos betegsége ellenére is az utolsó hetekig részt vett az Óbudai Népzenei Iskola vezetésében, s a régi magyar és európai muzsika előadásában, kutatásában, tanításában. Emlékének már több magyarországi és erdélyi rendezvényt szenteltek 2016 folyamán, de Dunántúlon ez volt az első emlékkoncert. A Tinódi-lattal kitüntetett pályatársak, énekmondók illetve régi és mai tanítványok gyűltek össze, hogy a művész felejthetetlen egyéniségét olyan énekekkel idézzék meg, amelyeket valaha együtt játszottak, tőle tanultak vagy más vonatkozásban ajánlják emlékének.

Kobzos Kiss Tamás - ének, lant (1992) – 1
Kecskés együttes – 2
L. Kecskés András (furulya, def), Kecskés Péter (def); Kobza Vajk (ud); U. Víg Margit (hegedű, réztányér), Lévai Péter (görbekürt, töröksíp), Molnár Péter (töröksíp), Domján Gábor (teorba, def)

Kátai Zoltán - ének, koboz – 3, 14
Szabó András - vers, ének – 4, 14
Kuncz László - ének – 5, 14
Lantos Szabó István - ének, lant – 5–6, 14
Zádori Mária - ének – 6, 14
Virágh László - ének – 6, 14
Az Óbudai Népzenei Iskola tanárai és diákjai – 7
Szerényi Béla (tekerőlant), Szlama László (koboz, kaval), Csente Flóra (ének, koboz), Molnár Ilona (ének, koboz), Raffay Boróka (ének, koboz)

Róka Szabolcs - ének, koboz – 8, 14
Buda Ádám - ének, koboz – 9, 14
Kónya István - lant – 10
Erdal Şalikoğlu - ének, bağlama – 11, 14
Canlar együttes – 12, 14
Jablonkay Judit (ney), Kasza Roland (nagydob), Sudár Balázs (ének, bağlama)
Csörsz Rumen István - ének, lant, koboz – 4, 13–14

1.BALASSI BÁLINT (1554–1594): Adj már csendességet
2.Sacarus (Octavianus Fugger tabulatúrája, 1562)
a.Ud-szóló (improvizáció)
b.A beglerbég katonáinak indulója Belgrád ostromakor (Salomon Schweiger kiadása, 1608)
3.WATHAY FERENC (1568–1609 után): XXVIII. ének – Gyötrelme lölkömnek
4.SÁRKÖZI MÁTÉ (XVI. század vége): Egy katonaének – Sok szép hadak majd indulnak
c.WATHAY FERENC (1568–1609 után): IX. ének – Ázsiának földe
5.TINÓDI SEBESTYÉN (1505 k.–1556): Príni Péternek, Majlát Istvánnak és Terek Bálintnak fogságokról (1542)
d.Szitnya, Léva, Csábrág és Murán váraknak megvevése (1549)
e.ZRÍNYI MIKLÓS (1620–1664): Szigeti veszedelem (1645/46), részletek a X. énekből
6.História az Szigetvárnak veszéséről, melyet Zolimán török császár megvévén kezéhöz kapcsola (1566)
7.Dél-alföldi tekerőmuzsika
f.Gergelyes tánc (Moldva)
8.Gyere ki, te gyöngyvirág (Moldva)
9.Menyecske, menyecske (Moldva)
10.BAKFARK BÁLINT (1506 k.–1576): IX. fantázia
g.Chorea („Báthori-tánc”, XVI. század vége)
11.ÂŞIK VEYSEL (1894–1973): Szívetekben őrizzetek (Kobzos Kiss Tamás fordítása)
12.ZEVRAKI (AKIF TIMURHAN; 1922–2008): Ne törődj fehér hajaddal (Sudár Balázs fordítása)
13.Pöngését koboznak gyakran ha te hallod (1600 k.)
14.BALASSI BÁLINT (1554–1594): Valedicit patriae, amicis iisque omnibus quae habuit carissima – Ó, én édes hazám, te jó Magyarország

A Szimpla Kert 4. válogatása, olyan kiváló zenekarokkal, mint a Meszecsinka, Neofolk, Óperentzia, Ethnofil, Makrohang, Buster Keaton, Zűrös Banda,The Lovelaces, Arif Erdem Ocak, Monkeys Trió és a SWAG.

A műsor, ahol több ezer fiatal kapott lehetőséget, hogy hallassa a hangját, hírül adja saját generációjának és az egész Kárpát-medencének: a magyar népi kultúra értékes és szórakoztató, a magyarság mögött pedig nemcsak dicső múlt áll, hanem reményteljes jövő is. Az MTVA és a Hagyományok Háza közös tehetségkutató műsorában a népzene és a néptánc meghódította a 21. századot is.

Az egyedülálló összefogással útjára indított Fölszállott a páva népzenei és néptánc tehetségkutató verseny nem előzmény nélküli: az 1960-as évek végén indult Röpülj páva sikerében ugyan sokan kételkedtek, végül egy országot mozdított meg, és számos, azóta nemzetközi hírűvé vált előadót indított el a pályán a tévés népzenei tehetségkutató verseny.

2014. január 11-től, tizenöt héten keresztül, minden szombat este, 21.15-től, újra fölszáll-t a páva a Duna Televízióban.

A nyolc területi válogatón készült filmekben a verseny résztvevőivel ismerkedhettünk meg, akik 2013 májusa és szeptembere között mutatták be zenei és tánctudományukat. Közülük került ki az a bizonyos legjobb negyvennyolc produkció, akikkel 2014. március 8-tól az élő adásokban találkozhattunk.

A zsűri tagjai 2014-ben Zsuráfszky Zoltán, Kossuth-díjas koreográfus, Sebestyén Márta, Kossuth-díjas énekes, Sebő Ferenc, Kossuth-díjas zenész, a zsűri elnöke, továbbá Agócs Gergely, néprajzkutató, zenész és Diószegi László, történész, koreográfus, a Martin Néptáncszövetség elnöke voltak.

Az énekes szólisták és énekegyüttesek kategóriájában a szolnoki Kacsó Hanga Borbála, a hangszeres szólisták és zenekarok között a kolozsvári Tokos Zenekar lett győztes. A közönségdíjas a kosteleki Vaszi Levente lett.

2009 tavaszán egy örömkoncertre Révkomáromba hívtam közeli zenész-barátaimat: Korpás Évát, Pál István "Szalonnát", Koncz Gergőt, Balogh Kálmánt, Mester Lászlót, Doór Róbertet és nagy mesterüket, Potta Gézát. Géza - ahogy minden alkalommal - ekkor is megmutatta, hogy mit jelent a szó: prímás. Amikor felállt és muzsikát, mi mintha megszűntünk volna létezni a színpadon. Mindenki csak őt figyelte, ahogyan a zenekart vezeti, ahogyan jeleket ad a zenésztársainak... Azután 2009 nyarán a Művészetek Völgyébe látogattunk. Ezt a fellépést szerettem volna még érdekesebbé, tartalmasabbá tenni, ezért Herczku Ágit, Dresch Misit, Both Miklóst és Vizeli Balázst is meghívtam. Mint kiderült, ez a koncert volt a mérföldkő a zenekar életében, hiszen itt állt össze a csapat, itt érezte meg mindenki, mi adja ennek a formációnak a különlegességét: nem csak az, ahogyan megszólal egy gitárprímás, szaxofonprímás vagy énekes - az csak a hangzásvilágát teszi egyedivé. A produkció legnagyobb ereje abban mérhető, amit ez a tíz kimagasló művész szabadít fel a népzene által! Mindenki prímás, hisz vezeti a zenét, adja a jeleket. Mindenki egyedi, különleges, de mégis közösen megbonthatatlan egységet képviselnek a színpadon. Szeretném, ha ez az egység minél több ember szívét szólítaná meg, és mutatná a népzene erejét és gyönyörűségét! Lakatos Róbert

Herczku Ágnes - ének (1., 4., 5., 7.)
Korpás Éva - ének (1., 2., 4., 7.)
Lakatos Róbert - hegedű (1., 2., 3.); brácsa (7.); ének (1., 7.)
Pál István "Szalonna" - hegedű (1., 2., 3., 5., 7.); ének (1., 7.)
Vizeli Balázs - hegedű (1., 4., 7.)
Dresch "Dudás" Mihály - szoprán szaxofon (1., 7.); furulya (4.); ének (1., 7.)
Both Miklós - gitár (6.)
Balogh Kálmán - cimbalom (1-7.)
Mester László - brácsa (1-7.)
Doór Róbert - nagybőgő (1-7.)

"Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulója alkalmából hirdettük meg a "Gárdonyi, a költő" dalnokversenyt. Nagy örömünkre 66 pályamunka érkezett és a "házi" zsűri (a Kaláka tagjai) pontozás, és egyeztetés után ebből 17 produkciót hívott meg a 34. Kaláka Fesztivál Gárdonyi-koncertjére. Ezeket a dalokat több mint kétezren hallgatták meg honlapunkon.A főként fiatal muzsikusoktól Gárdonyi számunkra új arcát ismertük meg, jó volt hallgatni a szép dalokat Egerben. Remélem a hallgatók tetszését is megnyeri ez az új CD! Bizonyára találkozhatunk még többekkel az előadók közül a jövőben is, például 2014-ben a 35. Kaláka Fesztiválon." Gryllus Dániel

"A lemezen összegyűjtöttünk nektek a tavalyi év fellépői közül 12 szívünknek kedves zenekartól egy-egy számot, és kiadtuk egy nagyon szép lemezen. A lemezen olyan felvétel is van ami a Szimplakert stúdiójában készült (Vanmocsello), és a Szimpla Lemming Programon feltűnt zenekarok közül is három csapat a lemezre került (Zombori, JaMese, Vanmocsello)."

„A másfél évtizede – az akkoriban egyeduralkodó Hungarotonnál – megjelent Élő Népzene lemezek szellemi örökségeként indítottuk útjára sorozatunkat. Új sorozat ez, hiszen újak a válogatás szempontjai és módszerei, s az előadók maguk szövetkeztek – a Folk Műhely Alkotóközösség tagjaiként – a kibocsátásra. Új azért is, mert ezek a műsorszámok máshol még nem jelentek meg, ugyanakkor – népzenéről lévén szó – természetesen nem új szerzeményeket, hanem a néphagyomány által megőrzött dalokat és hangszeres dallamokat hallhatunk.
A szereplők közül néhányan szűkebb pátriájuk hagyományainak egyenes folytatói, a többség azonban városi fiatalként kötelezte el magát a népzenével. Ki énekével, ki egy szál hangszerével adja át érzéseit, a vonósok pedig „bandába” tömörülve élvezik a táncház mindennapi gyakorlatában fölfedezett együttmuzsikálás élményét. Más és más tájak és népek muzsikája szól, más és más a hangzás és a stílus, mégis mindegyik darabban egyszerre érhetjük tetten közös kincsünket és az előadók személyiségét.” – Berán István

„A másfél évtizede – az akkoriban egyeduralkodó Hungarotonnál – megjelent Élő Népzene lemezek szellemi örökségeként indítottuk útjára sorozatunkat. Új sorozat ez, hiszen újak a válogatás szempontjai és módszerei, s az előadók maguk szövetkeztek – a Folk Műhely Alkotóközösség tagjaiként – a kibocsátásra. Új azért is, mert ezek a műsorszámok máshol még nem jelentek meg, ugyanakkor – népzenéről lévén szó – természetesen nem új szerzeményeket, hanem a néphagyomány által megőrzött dalokat és hangszeres dallamokat hallhatunk. A szereplők közül néhányan szűkebb pátriájuk hagyományainak egyenes folytatói, a többség azonban városi fiatalként kötelezte el magát a népzenével. Ki énekével, ki egy szál hangszerével adja át érzéseit, a vonósok pedig „bandába” tömörülve élvezik a táncház mindennapi gyakorlatában fölfedezett együttmuzsikálás élményét. Más és más tájak és népek muzsikája szól, más és más a hangzás és a stílus, mégis mindegyik darabban egyszerre érhetjük tetten közös kincsünket és az előadók személyiségét.” – Berán István

„A másfél évtizede – az akkoriban egyeduralkodó Hungarotonnál – megjelent Élő Népzene lemezek szellemi örökségeként indítottuk útjára sorozatunkat. Új sorozat ez, hiszen újak a válogatás szempontjai és módszerei, s az előadók maguk szövetkeztek – a Folk Műhely Alkotóközösség tagjaiként – a kibocsátásra. Új azért is, mert ezek a műsorszámok máshol még nem jelentek meg, ugyanakkor – népzenéről lévén szó – természetesen nem új szerzeményeket, hanem a néphagyomány által megőrzött dalokat és hangszeres dallamokat hallhatunk.
A szereplők közül néhányan szűkebb pátriájuk hagyományainak egyenes folytatói, a többség azonban városi fiatalként kötelezte el magát a népzenével. Ki énekével, ki egy szál hangszerével adja át érzéseit, a vonósok pedig „bandába” tömörülve élvezik a táncház mindennapi gyakorlatában fölfedezett együttmuzsikálás élményét. Más és más tájak és népek muzsikája szól, más és más a hangzás és a stílus, mégis mindegyik darabban egyszerre érhetjük tetten közös kincsünket és az előadók személyiségét.” – Berán István

A Táncház Egyesület Új élő népzene pályázatára minden év október 31-ig lehet jelentkezni. A 2009-es kiírásra hetvenhárom pályázó küldte el felvételét, melyekből a négytagú szakmai zsűri és Havasréti Pál sorozatszerkesztő 19 pályamunkát választott ki. A legújabb válogatáson Zsikó Zoltán és a Bátmonostori Tamburazenekar, Fekete Borbála, a Pirkadat Énekegyüttes, Krajcsó Bence, Tímár Sára és barátai, a Csobogó Énekegyüttes, a Rozsdamaró zenekar, Ferincz Adrienn, Bíró Gergely, a Folt zenekar, Kubinyi Júlia, Földesi András, Szűcs Bálint, a Pesti Csángók Baráti Társaság, Fekete Boglárka, Kálmán Bence és Csenki Zalán, Csizmadia Anna, ifj.Szerényi Béla és a Suttyomba zenekar felvételeit hallhatjuk. A lemezre többek között dunántúli, turai, felsõ-Tisza-vidéki, nyitrai, buzai, magyarszováti, bukovinai, moldvai és bihari dallamok kerültek fel.

Zsikó Zoltán - ének

Bátmonostori Tamburazenekar
Csurai Attila - prímtambura
Kovács Gergely - basszprímtambura
Szabó Ádám - basszprímtambura
Barta Balázs - tamburakontra
Csurai Milán - tamburabőgő

Fekete Borbála - ének

Pirkadat Énekegyüttes
Szerencsés Martina, Orbán Johanna, Ábrahám Brigitta - ének

Krajcsó Bence - citera

Tímár Sára és barátai
Tímár Sára - ének
Nyitrai Tamás - hegedű
Fekete Márton - brácsa
Horváth Dávid - bőgő
Csávás Attila - tárogató
Enyedi Tamás - cimbalom

Csobogó Énekegyüttes
Bartus Virág, Juhász Erika, Korda Ágnes, Nyistyák Hortenzia, Martin Tímea Ildikó, Tubák Annamária - ének

Rozsdamaró zenekar
Papp László - ének
Lipták Dániel - hegedű
Nagy Gábor - kontra
Králik Gusztáv - nagybőgő

Ferincz Adrienn - ének
Bíró Gergely - ének

Folt zenekar
Lenkó Péter - hegedű
Andrássy Ferenc - cimbalom
Juhász Péter - brácsa
Bacskai Balázs - harmonika
Szabó István - bőgő

Kubinyi Júlia - ének
Földesi András - furulya
Szűcs Bálint - koboz

Pesti Csángók Baráti Társaság
Hegyessy Géza - furulya
Király Tamás - ütőgardon
Molnár Árpád Zoltán - tánc

Fekete Boglárka - ének
Kálmán Bence - hegedű
Csenki Zalán - koboz
Csizmadia Anna - ének
ifj. Szerényi Béla - tekerő

Suttyomba zenekar
Szujó Zsolt - tölcséres hegedű
Schäffer Szilveszter - tölcséres hegedű
Bohák Endre - hegedűkontra
Laurik László - nagybőgő
Szabó Dániel – dob

A Konyha nevű étterem jazz koncertsorozatot hozott létre a hazai jazz élet meghatározó énekesnőivel és azok meghatározó gitáros kísérőivel.

"A prímásról általában egy (magyar) étterem közepén álló, kék, vagy piros mellényben játszó hegedűs képe formálódik meg előttünk.
A zenésztörténelem azonban nem csak hegedűprímásokról ad nekünk hírt, nagyon gyakori volt például, hogy a zenekar élén a cimbalmos állt. A Rendhagyó prímástalálkozón, bár ezt a hagyományt sem vetjük el, mégis a szó eredeti jelentéséhez nyúlunk vissza. A primus eredeti jelentése szerint elsőt, legelöl lévőt, a primarius "elsők közé tartozó, tekintélyest", zenében pedig kifejezetten a vonósnégyes első hegedűsét jelenti.
Ez a produkció Lakatos Róbert kezdeményezésére született meg. Olyan zenészeket kért fel, akiknek nemcsak a zenekarvezetés egyértelmű, de közös kiinduló pontjuk a népzene, melyet ki-ki a saját stílusában dolgoz fel. A szólisták ezen a lemezen így, vagy úgy tehát prímások. Attól rendhagyó az előadás, hogy a szólisták a primarius különböző vonásait testesítik meg." - Lelkes András

Herczku Ágnes - ének (3, 6, 9, 10)
Korpás Éva - ének (4, 6, 9, 10)
Lakatos Róbert - brácsa (1, 9, 10), hegedű (5, 9, 10)
Vizeli Balázs - hegedű (1, 2, 5, 6, 10)
Pál István "Szalonna" - hegedű (1, 3, 5, 10), ének (3, 10)
Dresch "Dudás" Mihály - szoprán szaxofon (1), furulya (2, 6, 9), altszaxofon (4), ének (10)
Both Miklós - gitár (1, 4, 8)
Balogh Kálmán - cimbalom (1, 3, 7, 8, 10), pergetés (10)
Mester László - brácsa (1-3, 7, 8, 10), gardon (6)
Doór Róbert - nagybőgő (1-3, 5, 7-10)

„A másfél évtizede – az akkoriban egyeduralkodó Hungarotonnál – megjelent Élő Népzene lemezek szellemi örökségeként indítottuk útjára sorozatunkat. Új sorozat ez, hiszen újak a válogatás szempontjai és módszerei, s az előadók maguk szövetkeztek – a Folk Műhely Alkotóközösség tagjaiként – a kibocsátásra. Új azért is, mert ezek a műsorszámok máshol még nem jelentek meg, ugyanakkor – népzenéről lévén szó – természetesen nem új szerzeményeket, hanem a néphagyomány által megőrzött dalokat és hangszeres dallamokat hallhatunk.
A szereplők közül néhányan szűkebb pátriájuk hagyományainak egyenes folytatói, a többség azonban városi fiatalként kötelezte el magát a népzenével. Ki énekével, ki egy szál hangszerével adja át érzéseit, a vonósok pedig „bandába” tömörülve élvezik a táncház mindennapi gyakorlatában fölfedezett együttmuzsikálás élményét. Más és más tájak és népek muzsikája szól, más és más a hangzás és a stílus, mégis mindegyik darabban egyszerre érhetjük tetten közös kincsünket és az előadók személyiségét.” – Berán István

„A másfél évtizede – az akkoriban egyeduralkodó Hungarotonnál – megjelent Élő Népzene lemezek szellemi örökségeként indítottuk útjára sorozatunkat. Új sorozat ez, hiszen újak a válogatás szempontjai és módszerei, s az előadók maguk szövetkeztek – a Folk Műhely Alkotóközösség tagjaiként – a kibocsátásra. Új azért is, mert ezek a műsorszámok máshol még nem jelentek meg, ugyanakkor – népzenéről lévén szó – természetesen nem új szerzeményeket, hanem a néphagyomány által megőrzött dalokat és hangszeres dallamokat hallhatunk.
A szereplők közül néhányan szűkebb pátriájuk hagyományainak egyenes folytatói, a többség azonban városi fiatalként kötelezte el magát a népzenével. Ki énekével, ki egy szál hangszerével adja át érzéseit, a vonósok pedig „bandába” tömörülve élvezik a táncház mindennapi gyakorlatában fölfedezett együttmuzsikálás élményét. Más és más tájak és népek muzsikája szól, más és más a hangzás és a stílus, mégis mindegyik darabban egyszerre érhetjük tetten közös kincsünket és az előadók személyiségét.” – Berán István

„A másfél évtizede – az akkoriban egyeduralkodó Hungarotonnál – megjelent Élő Népzene lemezek szellemi örökségeként indítottuk útjára sorozatunkat. Új sorozat ez, hiszen újak a válogatás szempontjai és módszerei, s az előadók maguk szövetkeztek – a Folk Műhely Alkotóközösség tagjaiként – a kibocsátásra. Új azért is, mert ezek a műsorszámok máshol még nem jelentek meg, ugyanakkor – népzenéről lévén szó – természetesen nem új szerzeményeket, hanem a néphagyomány által megőrzött dalokat és hangszeres dallamokat hallhatunk.
A szereplők közül néhányan szűkebb pátriájuk hagyományainak egyenes folytatói, a többség azonban városi fiatalként kötelezte el magát a népzenével. Ki énekével, ki egy szál hangszerével adja át érzéseit, a vonósok pedig „bandába” tömörülve élvezik a táncház mindennapi gyakorlatában fölfedezett együttmuzsikálás élményét. Más és más tájak és népek muzsikája szól, más és más a hangzás és a stílus, mégis mindegyik darabban egyszerre érhetjük tetten közös kincsünket és az előadók személyiségét.” – Berán István

Radics Béla a korai magyar rock történet tragikus sorsú művésze. Gitártechnikája, zeneszerzői vénája még ma is valóságos legenda. Ő volt az, aki megismertette a hazai beat-korosztállyal a blues-stílusok legnagyobbjait: Jimi Hendrix-et, Cream-et.... Játszott a Sakkmatt-ban, az Atlantiszban, a Pannóniában, a Taurus EX-T-ben és a Tűzkerékben.

Az emlékkoncert felvételei 2001. február 1-én a Petőfi Csarnokban készültek.

„Ez a hangfelvétel legyen örök emlék azoknak, akik velünk együtt ünnepelték a néhai magyar gitárkirály, Radics Béla 55. Születésnapját.”

Deák "Bill Gyula - ének
Tátrai Tibor - gitár
Sipeki Zoltán - gitár
Póka Egon - basszusgitár
Döme Dezső - dob
Takáts Tamás - ének
Mogyorósi László - gitár
Závodi János - gitár
Török Ádám - ének, fuvola
Rudán Joe - ének
Schuster Lóránt - ének
Herpai Sándor - dob
Balázs Ferenc - zongora, ének
Brunner Győző - dob
Som Lajos - basszusgitár
Tóth János Rudolf - ének
Varga Miklós - ének
Anda Bálint - gitár, ének
Fodor "Medve" Sándor - ének
Geletey "Fucke'n" György - dob
Tóth Tamás Béla - basszusgitár
Strausz "Csibu" Tibor - gitár

Hamvas Béla A bor filozófiája című művében a jó bort spirituális esszenciának tartja, ami magában hordozza és szimbolizálja a rendet és harmóniát. Elfogyasztása olyan tudatállapotba emeli az embert, amely magasabb rendű a köznapinál. Szerinte vannak bornépek, amelyek gondolkozásukban, érzéseikben és egész életmódjukban, de még mozgásukban is különböznek azoktól, akik inkább pálinkát fogyasztanak. Ezek a múzsai népek, akiknél az ivás lelki aktus, amelynek szertartása is van. Ilyen múzsai nép a magyar is, így a bornak kitüntetett szerepe van a magyarság és a velünk együtt élő népek folklórjában is.
A Magyar Szőlő- és Borkultúra Kht., a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum és az Etnofon Népzenei Kiadó azzal a céllal hirdette meg tavaly a Bornépek dalai elnevezésű dalversenyt, hogy a szőlőműveléssel, borral, mulatással kapcsolatos dal- és zenekultúra feledésbe merült, vagy rejtőzködő, eddig ismeretlen kincsei nagyobb nyilvánosságot kapjanak, s ez által újraéledjenek, ismét az ünnep részévé váljanak. A verseny díjazott résztvevőit és néhány meghívott előadó dalait hallhatják a lemezen.

"Az immár másfél évtizede megjelenő Új élő népzene sorozatot 1997-ben indította útjára a Folk Műhely alkotóközösség. A 10. kiadványon szereplő előadók és együttesek sokban eltérnek egymástól: néhányan szűkebb pátriájuk hagyományainak egyenes folytatói, a többség azonban városi fiatalként kötelezte el magát a népzenével. Más és más tájak muzsikája szól, más és más a hangzás és a stílus, mégis mindegyik darabban egyszerre érhetjük tetten közös kincsünket és az előadók személyiségét." - Berán István

A 24 ritka értékes felvételt Kerényi Róbert válogatta a moldvai csángóság énekes és hangszeres népzenéjéből. Ezen összeállításban kiegészítve hallható az Európa Tanács 2001. május 4-i bizottsági ülésére (Veszélyeztetett kisebbségi kultúrák Európában) készített hangzóanyag. Az archaikus szövegek kivételes bizonyítékai a századok során folyamatosan asszimilálódó etnikum magyar voltának. A közel negyvenféle tánc zenéjéből csak kis szeletet tud felvillantani a válogatás. Elementáris, sodró olykor lírai hangszerelésben, furulyán, hegedűn, kobzán, tilinkán, tangóharmonikán előadva. A jó minőségű felvételek néprajzi dokumentumértékükön túl igazi zenei élményt nyújtanak.

1. Madárka, madárka
2. Fúdd el jó szél, fúdd el
3. "Öregmagyaros" (táncdallam furulyán)
4. Mennyasszonykísérő tánc
5. "Havajgatás" (tavaszi pásztorének)
6. Édes Gergelem (táncdallam furulyán és énekelve)
7. Ha meguntad, rózsám...
8. "Zsoltározás" (halott melletti ima)
9. Halottsiratás
10. Kyric eleison
11. Örvendezzünk, Betlehembe menjünk... (karácsonyi ének)
12. "Urálás" (újévi köszöntés)
13. "Gyedoj" (táncdallam)
14. "Magyaroska" (táncdallam)
15. Érik, érik e cseresnye...
16. Disznó e búzába'...
17. Hogy vették el a zünűnek e tejit (elbeszélés)
18. Pásztorkürtölés
19. "Pipélés" (dallamok levélsíppal)
20. Honn vagysz-e, honn vagysz-e?
21. Tizenkettő, tizenhárom, tizennégy...
22. Tisza vize, Duna széle...
23. "Öves" (táncdallam)
24. Kinyitottam a világnak a szemit...

Az album Gömör hagyományos zenei világának kíván emléket állítani: a berzétekőrősi születésű Kristóf János, azaz "Figúr Jancsi", az alsókálósai Molnár László, az osgyáni Illés "Vak" László, és a guszonai születésű Balogh "Savanya" Zoltán zenekarának muzsikáján keresztül. Cigánybandák élén álló prímások voltak, a gömöri magyarok falvaiban húzták végig, ki-ki a maga huszadik századát.

Németh Dénes - prímás
Takács Ádám - hegedű
Mester László - brácsa
Balogh Kálmán - cimbalom
Makó Péter - tárogató
Doór Róbert - bőgő
Abdulwahab Nadia - ének
Agócs Attila - ének
Cselényi József - ének
Mag Deme Ilona - ének

A hatvanas évek elején-hetvenes évek végén kezdett kialakulni egy, a pop irányzattól teljesen eltérő művészeti kultúra. A költészetnek, zenének és nyílt hedonizmusnak ez a féktelen és kreatív hullámát neveték „underground”-nak. A DVD készítői a korszak legmeghatározóbb művészeinek felvételeit gyűjtötték össze, mint a Caravan, a Curved Air, a Family és sokan mások.

„A másfél évtizede – az akkoriban egyeduralkodó Hungarotonnál – megjelent Élő Népzene lemezek szellemi örökségeként indítottuk útjára sorozatunkat. Új sorozat ez, hiszen újak a válogatás szempontjai és módszerei, s az előadók maguk szövetkeztek – a Folk Műhely Alkotóközösség tagjaiként – a kibocsátásra. Új azért is, mert ezek a műsorszámok máshol még nem jelentek meg, ugyanakkor – népzenéről lévén szó – természetesen nem új szerzeményeket, hanem a néphagyomány által megőrzött dalokat és hangszeres dallamokat hallhatunk.
A szereplők közül néhányan szűkebb pátriájuk hagyományainak egyenes folytatói, a többség azonban városi fiatalként kötelezte el magát a népzenével. Ki énekével, ki egy szál hangszerével adja át érzéseit, a vonósok pedig „bandába” tömörülve élvezik a táncház mindennapi gyakorlatában fölfedezett együttmuzsikálás élményét. Más és más tájak és népek muzsikája szól, más és más a hangzás és a stílus, mégis mindegyik darabban egyszerre érhetjük tetten közös kincsünket és az előadók személyiségét.” – Berán István

„A másfél évtizede – az akkoriban egyeduralkodó Hungarotonnál – megjelent Élő Népzene lemezek szellemi örökségeként indítottuk útjára sorozatunkat. Új sorozat ez, hiszen újak a válogatás szempontjai és módszerei, s az előadók maguk szövetkeztek – a Folk Műhely Alkotóközösség tagjaiként – a kibocsátásra. Új azért is, mert ezek a műsorszámok máshol még nem jelentek meg, ugyanakkor – népzenéről lévén szó – természetesen nem új szerzeményeket, hanem a néphagyomány által megőrzött dalokat és hangszeres dallamokat hallhatunk.
A szereplők közül néhányan szűkebb pátriájuk hagyományainak egyenes folytatói, a többség azonban városi fiatalként kötelezte el magát a népzenével. Ki énekével, ki egy szál hangszerével adja át érzéseit, a vonósok pedig „bandába” tömörülve élvezik a táncház mindennapi gyakorlatában fölfedezett együttmuzsikálás élményét. Más és más tájak és népek muzsikája szól, más és más a hangzás és a stílus, mégis mindegyik darabban egyszerre érhetjük tetten közös kincsünket és az előadók személyiségét.” – Berán István

„A másfél évtizede – az akkoriban egyeduralkodó Hungarotonnál – megjelent Élő Népzene lemezek szellemi örökségeként indítottuk útjára sorozatunkat. Új sorozat ez, hiszen újak a válogatás szempontjai és módszerei, s az előadók maguk szövetkeztek – a Folk Műhely Alkotóközösség tagjaiként – a kibocsátásra. Új azért is, mert ezek a műsorszámok máshol még nem jelentek meg, ugyanakkor – népzenéről lévén szó – természetesen nem új szerzeményeket, hanem a néphagyomány által megőrzött dalokat és hangszeres dallamokat hallhatunk.
A szereplők közül néhányan szűkebb pátriájuk hagyományainak egyenes folytatói, a többség azonban városi fiatalként kötelezte el magát a népzenével. Ki énekével, ki egy szál hangszerével adja át érzéseit, a vonósok pedig „bandába” tömörülve élvezik a táncház mindennapi gyakorlatában fölfedezett együttmuzsikálás élményét. Más és más tájak és népek muzsikája szól, más és más a hangzás és a stílus, mégis mindegyik darabban egyszerre érhetjük tetten közös kincsünket és az előadók személyiségét.” – Berán István

„A másfél évtizede – az akkoriban egyeduralkodó Hungarotonnál – megjelent Élő Népzene lemezek szellemi örökségeként indítottuk útjára sorozatunkat. Új sorozat ez, hiszen újak a válogatás szempontjai és módszerei, s az előadók maguk szövetkeztek – a Folk Műhely Alkotóközösség tagjaiként – a kibocsátásra. Új azért is, mert ezek a műsorszámok máshol még nem jelentek meg, ugyanakkor – népzenéről lévén szó – természetesen nem új szerzeményeket, hanem a néphagyomány által megőrzött dalokat és hangszeres dallamokat hallhatunk.
A szereplők közül néhányan szűkebb pátriájuk hagyományainak egyenes folytatói, a többség azonban városi fiatalként kötelezte el magát a népzenével. Ki énekével, ki egy szál hangszerével adja át érzéseit, a vonósok pedig „bandába” tömörülve élvezik a táncház mindennapi gyakorlatában fölfedezett együttmuzsikálás élményét. Más és más tájak és népek muzsikája szól, más és más a hangzás és a stílus, mégis mindegyik darabban egyszerre érhetjük tetten közös kincsünket és az előadók személyiségét.” – Berán István

„A másfél évtizede – az akkoriban egyeduralkodó Hungarotonnál – megjelent Élő Népzene lemezek szellemi örökségeként indítottuk útjára sorozatunkat. Új sorozat ez, hiszen újak a válogatás szempontjai és módszerei, s az előadók maguk szövetkeztek – a Folk Műhely Alkotóközösség tagjaiként – a kibocsátásra. Új azért is, mert ezek a műsorszámok máshol még nem jelentek meg, ugyanakkor – népzenéről lévén szó – természetesen nem új szerzeményeket, hanem a néphagyomány által megőrzött dalokat és hangszeres dallamokat hallhatunk.
A szereplők közül néhányan szűkebb pátriájuk hagyományainak egyenes folytatói, a többség azonban városi fiatalként kötelezte el magát a népzenével. Ki énekével, ki egy szál hangszerével adja át érzéseit, a vonósok pedig „bandába” tömörülve élvezik a táncház mindennapi gyakorlatában fölfedezett együttmuzsikálás élményét. Más és más tájak és népek muzsikája szól, más és más a hangzás és a stílus, mégis mindegyik darabban egyszerre érhetjük tetten közös kincsünket és az előadók személyiségét.” – Berán István

Az albumon a dalokat kisiskolások adják elő.

A dalokat betanította:
Gáll Vilmosné tanítónő

Az életének 33. életévében tragikus körülmények között elhunyt lelkésznőre emlékezünk ezzel a CD-vel, amelynek borítójára a békéről szóló bibliai igéket még ő válogatta. Életével, sokoldalú munkásságával mindenkinek szóló felkiáltójelet helyezett a világba: a krisztusi szeretetet nem elég átélnünk, hanem életünkkel kell követni azt.

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatóinak és tanárainak felvételei hallhatók az albumon.

Ezen az albumon az alábbi zenészek tisztelegnek a Pink Floyd munkássága előtt: Chris SQUIRE (YES), Tommy SHAW (STYX), Edgar WINTER, Mike BAIRD (JOURNEY), Tony LEVIN (KING CRIMSON et Peter GABRIEL), Ritchie KOTZEN (POISON), Jason SCHEFF (CHICAGO), Dweezil ZAPPA, Jeff Scott SOTO (Yngwie MALMSTEEN), Tony KAYE (YES) et Tony FRANKLIN (THE FIRM). Aynsley DUNBAR (JOURNEY), Glenn HUGHES (DEEP PURPLE), Elliot EASTON (THE CARS), Derek SHERINIAN (ex-DREAM THEATER), Alan WHITE (YES), Fee WAYBILL (THE TUBES), Mike PORCARO (TOTO), Greg BISSONNETTE, Billy SHERWOOD (YES), Steve LUKATHER (TOTO), Scott WALTON, Bruce KULICK (KISS), Bobby KIMBALL (TOTO), Vinnie COLAIUTA (Frank ZAPPA & THE MOTHERS OF INVENTION), Marco MENDOZA (THIN LIZZY), Robin McAULEY (GRAND PRIX), Phil SOUSSAN (Ozzy OSBOURNE), Eric SINGER (KISS), Jimmy HASLIP, Scotty PAGE (PINK FLOYD Live), Pat TORPEY (Mr BIG) et Jeff BAXTER (THE DOOBIE BROTHERS).

Rábaköz a Kisalföld sajátos kistája az "Öreg"-Rába, a Kis-Rába és a Rábca folyók által határolt terület. A tájegység jellegzetességei a mestergerendás lakóházak, azok berendezései, a csodálatos csornai, kapuvári és szanyi népviselet, a kékfestő és a rábaközi perec. A döri és csornai fazekasok, a bogyoszlói fafaragók, a hímző asszonyok, a babakészítők alkotásai mesterségbeli tudásról és szépérzékről vallanak. Az itt élők gazdag szellemi értékeket is őriznek, a jeles napi népszokások közül kiemelkednek a pünkösdölés, a balázsjárás, a karácsonyi ünnepkör eseményei, de a búcsút nyitó feszes verbunk és karéj, a rábaközi dús és a lakodalmi táncok is messze földön híresek. A most felhangzó dalokat jelenleg is működő öntevékeny művészeti csoportok tolmácsolják, ezért élő népzene. Gyökerei azonban gyakran mélyre nyúlnak, évszázadok emlékeit hozzák a felszínre, így válik újabb és újabb nemzedékek műveltségének részévé. A kiadvány egyben CD-ROM is, melyen filmrészleteken rábaközi táncok, illetve 120 kép található, valamint Dr. Barsi Ernő néprajzkutató a Rábaköz népzenéjével ismertet meg.

Arany Páva Népdalkör (Csorna)
Csornai Bárdos Kórus
Farádi Általános Iskola Énekkara
Garabonciás Együttes (Csorna)
Mákvirág Népzenei Együttes (Csorna)
Rábaközi ÁFÉSZ Citerazenekar (Csorna)
Rezeda Népzenei Együttes (Dunaszeg)
Vági Rábakör (férfikar)

A GyőrFree Műhely a zenei hagyományok fundamentumán és az elsőrendű fontosságú improvizativitás mentén születő új zene bábáskodója kíván lenni az ezredfordulón. Szervező, műhelyteremtő, hangversenyrendező és lemezkiadói tevékenységével ezt a célt igyekszik szolgálni.
Elsőrendű feladatának tartja ezrét, hogy kivált műhely-szerű rendezvényeivel a megújuló kulturális élet egyik művészeti központjává váljon, az ott alkotott műveket megőrizze, gondozza és ismertté tegye. A felvett zenei és más hangzó anyagok feldolgozásához segítséget nyújtson, az ehhez szükséges feltételeket megteremtse és ennek érdekében alkotó kapcsolatokat hozzon létre.
A GyőrFree Műhely abban a hitben munkálkodik, hogy tevékenysége a legnemesebb ügyet szolgálja, az ember és a zeneművészet kultikus megújulását.

Az album felvételei 2002. október 25-27-én készültek a MU Színházban.

Az album felvételei az 1998-as Baja Prog fesztiválon készültek.

Az Országalma címû film zeneanyagát eredeti gyûjtés alapján Végsõ Zoltán szerezte. Az albumon a film teljes zeneanyaga, a csenyétei felvételek és különféle feldolgozások, remixek (Dj. Titusz, Márkos Albert, Heinz Grobmeier, Grencsó István, és a Túró Rudi Project) hallhatóak.

Az album felvételei az 1997-es progresszív fesztiválon készültek a franciaországi Corbiny-ban.

1. Himnusz (1844)
Erkel Ferenc (1810-1893)
Ferencsik János (karmester), Magyar Állami Hangversenyzenekar (zenekar)

2. Himnusz
Kölcsey Ferenc (1790-1838)
Bessenyei Ferenc (próza)

3. Himnusz (1844)
Erkel Ferenc (1810-1893)
A Honvéd Együttes férfikara (férfikórus), Magyar Rádió és Televízió Énekkarának Férfikara (férfikórus), Ferencsik János (karmester)

4. Himnusz
Kölcsey Ferenc (1790-1838)
Gábor Miklós (színész)

5. Kölcsey (részlet)
Illyés Gyula (1902-1983)
Koszta Gabriella (színész)

6. Himnusz (1844)
Erkel Ferenc (1810-1893)
Magyar Honvédség Központi Koncert-fúvószenekara (fúvósegyüttes), Ferencsik János (karmester)

7. Mohács (részlet)
Kölcsey Ferenc (1790-1838)
Kohut Magda (színész)

8. Himnusz (1844)
Erkel Ferenc (1810-1893)
Magyar Rádió és Televízió Gyermekkórusa (gyermekkórus), A Honvéd Együttes férfikara (férfikórus), Magyar Rádió és Televízió Énekkara (vegyeskórus), Ferencsik János (karmester)

9. Himnusz (1844)
Erkel Ferenc (1810-1893)
Magyar Rádió és Televízió Gyermekkórusa (gyermekkórus), Magyar Rádió és Televízió Énekkara (vegyeskórus), Ferencsik János (karmester), Magyar Állami Hangversenyzenekar (zenekar)

10. Szózat (1839-1843)
Egressy Béni (1814-1851)
Magyar Rádió és Televízió Gyermekkórusa (gyermekkórus), A Honvéd Együttes férfikara (férfikórus), Magyar Rádió és Televízió Énekkara (vegyeskórus), Ferencsik János (karmester)

11. Szózat
Vörösmarty Mihály (1800-1855)
Szabó Gyula (próza)

12. Szózat (1839-1843)
Egressy Béni (1814-1851)
Magyar Honvédség Központi Koncert-fúvószenekara (fúvósegyüttes), Ferencsik János (karmester)

13. Vándoroljatok ki!
Jókai Mór (1825-1904)
Jobba Gabi (színész)

14. Szózat (1839-1843)
Egressy Béni (1814-1851)
Ferencsik János (karmester), Magyar Állami Hangversenyzenekar (zenekar)

15. Szózat
Vörösmarty Mihály (1800-1855)
Kállai Ferenc (színész)

16. Szózat (1839-1843)
Egressy Béni (1814-1851)
A Honvéd Együttes férfikara (férfikórus), Magyar Rádió és Televízió Énekkarának Férfikara (férfikórus), Ferencsik János (karmester)

17. Rendületlenül
Arany János (1817-1882)
Rajhona Ádám (színész)

18. Nemzetünk két verse
Juhász Ferenc (1828-)
Lukács Margit (színész)

19. Szózat (1839-1843)
Egressy Béni (1814-1851)
Magyar Rádió és Televízió Énekkara (vegyeskórus), Ferencsik János (karmester), Magyar Állami Hangversenyzenekar (zenekar)