2009 tavaszán egy örömkoncertre Révkomáromba hívtam közeli zenész-barátaimat: Korpás Évát, Pál István "Szalonnát", Koncz Gergőt, Balogh Kálmánt, Mester Lászlót, Doór Róbertet és nagy mesterüket, Potta Gézát. Géza - ahogy minden alkalommal - ekkor is megmutatta, hogy mit jelent a szó: prímás. Amikor felállt és muzsikát, mi mintha megszűntünk volna létezni a színpadon. Mindenki csak őt figyelte, ahogyan a zenekart vezeti, ahogyan jeleket ad a zenésztársainak... Azután 2009 nyarán a Művészetek Völgyébe látogattunk. Ezt a fellépést szerettem volna még érdekesebbé, tartalmasabbá tenni, ezért Herczku Ágit, Dresch Misit, Both Miklóst és Vizeli Balázst is meghívtam. Mint kiderült, ez a koncert volt a mérföldkő a zenekar életében, hiszen itt állt össze a csapat, itt érezte meg mindenki, mi adja ennek a formációnak a különlegességét: nem csak az, ahogyan megszólal egy gitárprímás, szaxofonprímás vagy énekes - az csak a hangzásvilágát teszi egyedivé. A produkció legnagyobb ereje abban mérhető, amit ez a tíz kimagasló művész szabadít fel a népzene által! Mindenki prímás, hisz vezeti a zenét, adja a jeleket. Mindenki egyedi, különleges, de mégis közösen megbonthatatlan egységet képviselnek a színpadon. Szeretném, ha ez az egység minél több ember szívét szólítaná meg, és mutatná a népzene erejét és gyönyörűségét! Lakatos Róbert

Herczku Ágnes - ének (1., 4., 5., 7.)
Korpás Éva - ének (1., 2., 4., 7.)
Lakatos Róbert - hegedű (1., 2., 3.); brácsa (7.); ének (1., 7.)
Pál István "Szalonna" - hegedű (1., 2., 3., 5., 7.); ének (1., 7.)
Vizeli Balázs - hegedű (1., 4., 7.)
Dresch "Dudás" Mihály - szoprán szaxofon (1., 7.); furulya (4.); ének (1., 7.)
Both Miklós - gitár (6.)
Balogh Kálmán - cimbalom (1-7.)
Mester László - brácsa (1-7.)
Doór Róbert - nagybőgő (1-7.)

„A másfél évtizede – az akkoriban egyeduralkodó Hungarotonnál – megjelent Élő Népzene lemezek szellemi örökségeként indítottuk útjára sorozatunkat. Új sorozat ez, hiszen újak a válogatás szempontjai és módszerei, s az előadók maguk szövetkeztek – a Folk Műhely Alkotóközösség tagjaiként – a kibocsátásra. Új azért is, mert ezek a műsorszámok máshol még nem jelentek meg, ugyanakkor – népzenéről lévén szó – természetesen nem új szerzeményeket, hanem a néphagyomány által megőrzött dalokat és hangszeres dallamokat hallhatunk. A szereplők közül néhányan szűkebb pátriájuk hagyományainak egyenes folytatói, a többség azonban városi fiatalként kötelezte el magát a népzenével. Ki énekével, ki egy szál hangszerével adja át érzéseit, a vonósok pedig „bandába” tömörülve élvezik a táncház mindennapi gyakorlatában fölfedezett együttmuzsikálás élményét. Más és más tájak és népek muzsikája szól, más és más a hangzás és a stílus, mégis mindegyik darabban egyszerre érhetjük tetten közös kincsünket és az előadók személyiségét.” – Berán István

A Táncház Egyesület Új élő népzene pályázatára minden év október 31-ig lehet jelentkezni. A 2009-es kiírásra hetvenhárom pályázó küldte el felvételét, melyekből a négytagú szakmai zsűri és Havasréti Pál sorozatszerkesztő 19 pályamunkát választott ki. A legújabb válogatáson Zsikó Zoltán és a Bátmonostori Tamburazenekar, Fekete Borbála, a Pirkadat Énekegyüttes, Krajcsó Bence, Tímár Sára és barátai, a Csobogó Énekegyüttes, a Rozsdamaró zenekar, Ferincz Adrienn, Bíró Gergely, a Folt zenekar, Kubinyi Júlia, Földesi András, Szűcs Bálint, a Pesti Csángók Baráti Társaság, Fekete Boglárka, Kálmán Bence és Csenki Zalán, Csizmadia Anna, ifj.Szerényi Béla és a Suttyomba zenekar felvételeit hallhatjuk. A lemezre többek között dunántúli, turai, felsõ-Tisza-vidéki, nyitrai, buzai, magyarszováti, bukovinai, moldvai és bihari dallamok kerültek fel.

Zsikó Zoltán - ének

Bátmonostori Tamburazenekar
Csurai Attila - prímtambura
Kovács Gergely - basszprímtambura
Szabó Ádám - basszprímtambura
Barta Balázs - tamburakontra
Csurai Milán - tamburabőgő

Fekete Borbála - ének

Pirkadat Énekegyüttes
Szerencsés Martina, Orbán Johanna, Ábrahám Brigitta - ének

Krajcsó Bence - citera

Tímár Sára és barátai
Tímár Sára - ének
Nyitrai Tamás - hegedű
Fekete Márton - brácsa
Horváth Dávid - bőgő
Csávás Attila - tárogató
Enyedi Tamás - cimbalom

Csobogó Énekegyüttes
Bartus Virág, Juhász Erika, Korda Ágnes, Nyistyák Hortenzia, Martin Tímea Ildikó, Tubák Annamária - ének

Rozsdamaró zenekar
Papp László - ének
Lipták Dániel - hegedű
Nagy Gábor - kontra
Králik Gusztáv - nagybőgő

Ferincz Adrienn - ének
Bíró Gergely - ének

Folt zenekar
Lenkó Péter - hegedű
Andrássy Ferenc - cimbalom
Juhász Péter - brácsa
Bacskai Balázs - harmonika
Szabó István - bőgő

Kubinyi Júlia - ének
Földesi András - furulya
Szűcs Bálint - koboz

Pesti Csángók Baráti Társaság
Hegyessy Géza - furulya
Király Tamás - ütőgardon
Molnár Árpád Zoltán - tánc

Fekete Boglárka - ének
Kálmán Bence - hegedű
Csenki Zalán - koboz
Csizmadia Anna - ének
ifj. Szerényi Béla - tekerő

Suttyomba zenekar
Szujó Zsolt - tölcséres hegedű
Schäffer Szilveszter - tölcséres hegedű
Bohák Endre - hegedűkontra
Laurik László - nagybőgő
Szabó Dániel – dob

„2009 tavaszán, amikor dolgozni kezdtünk ezen a „tribute” albumon, nem egy archív felvételről szerettük volna Cseh Tamás hangját hallani. Még nem tudhattuk, hogy az élet – illetve a halál – felülírja a tervezést. Ami a többit illeti, az lényegében az elképzelésünk szerint alakult: napjaink kultikus előadói – életkortól és stílusoktól függetlenül – emelnek kalapot Cseh Tamás előtt. És miközben mélyen kötődnek a kiválasztott dalokhoz, a feldolgozásaikból éppúgy átsüt a maguk varázsa is. Játsszanak reggae-t, alternatív rockot, elektronikus- vagy világzenét. Egy korongon tizennyolc szín, tizennyolc hangulat, tizennyolc íz, de ott van, mindegyik felett ott van az a közösen megkérdőjelezhetetlen hatás. ” Marton László Távolodó, szerkesztő

A sorozat második darabja elődjéhez hasonlóan az itthoni - tágan értelmezett - világzene legismertebb előadóinak egy-egy felvételét válogatta össze, s egyfajta irányjelzőként vezeti a műfaj iránt érdeklőket az arra érdemes előadók és lemezek felé.

A Konyha nevű étterem jazz koncertsorozatot hozott létre a hazai jazz élet meghatározó énekesnőivel és azok meghatározó gitáros kísérőivel.

"A prímásról általában egy (magyar) étterem közepén álló, kék, vagy piros mellényben játszó hegedűs képe formálódik meg előttünk.
A zenésztörténelem azonban nem csak hegedűprímásokról ad nekünk hírt, nagyon gyakori volt például, hogy a zenekar élén a cimbalmos állt. A Rendhagyó prímástalálkozón, bár ezt a hagyományt sem vetjük el, mégis a szó eredeti jelentéséhez nyúlunk vissza. A primus eredeti jelentése szerint elsőt, legelöl lévőt, a primarius "elsők közé tartozó, tekintélyest", zenében pedig kifejezetten a vonósnégyes első hegedűsét jelenti.
Ez a produkció Lakatos Róbert kezdeményezésére született meg. Olyan zenészeket kért fel, akiknek nemcsak a zenekarvezetés egyértelmű, de közös kiinduló pontjuk a népzene, melyet ki-ki a saját stílusában dolgoz fel. A szólisták ezen a lemezen így, vagy úgy tehát prímások. Attól rendhagyó az előadás, hogy a szólisták a primarius különböző vonásait testesítik meg." - Lelkes András

Herczku Ágnes - ének (3, 6, 9, 10)
Korpás Éva - ének (4, 6, 9, 10)
Lakatos Róbert - brácsa (1, 9, 10), hegedű (5, 9, 10)
Vizeli Balázs - hegedű (1, 2, 5, 6, 10)
Pál István "Szalonna" - hegedű (1, 3, 5, 10), ének (3, 10)
Dresch "Dudás" Mihály - szoprán szaxofon (1), furulya (2, 6, 9), altszaxofon (4), ének (10)
Both Miklós - gitár (1, 4, 8)
Balogh Kálmán - cimbalom (1, 3, 7, 8, 10), pergetés (10)
Mester László - brácsa (1-3, 7, 8, 10), gardon (6)
Doór Róbert - nagybőgő (1-3, 5, 7-10)

„A másfél évtizede – az akkoriban egyeduralkodó Hungarotonnál – megjelent Élő Népzene lemezek szellemi örökségeként indítottuk útjára sorozatunkat. Új sorozat ez, hiszen újak a válogatás szempontjai és módszerei, s az előadók maguk szövetkeztek – a Folk Műhely Alkotóközösség tagjaiként – a kibocsátásra. Új azért is, mert ezek a műsorszámok máshol még nem jelentek meg, ugyanakkor – népzenéről lévén szó – természetesen nem új szerzeményeket, hanem a néphagyomány által megőrzött dalokat és hangszeres dallamokat hallhatunk. A szereplők közül néhányan szűkebb pátriájuk hagyományainak egyenes folytatói, a többség azonban városi fiatalként kötelezte el magát a népzenével. Ki énekével, ki egy szál hangszerével adja át érzéseit, a vonósok pedig „bandába” tömörülve élvezik a táncház mindennapi gyakorlatában fölfedezett együttmuzsikálás élményét. Más és más tájak és népek muzsikája szól, más és más a hangzás és a stílus, mégis mindegyik darabban egyszerre érhetjük tetten közös kincsünket és az előadók személyiségét.” – Berán István

„A másfél évtizede – az akkoriban egyeduralkodó Hungarotonnál – megjelent Élő Népzene lemezek szellemi örökségeként indítottuk útjára sorozatunkat. Új sorozat ez, hiszen újak a válogatás szempontjai és módszerei, s az előadók maguk szövetkeztek – a Folk Műhely Alkotóközösség tagjaiként – a kibocsátásra. Új azért is, mert ezek a műsorszámok máshol még nem jelentek meg, ugyanakkor – népzenéről lévén szó – természetesen nem új szerzeményeket, hanem a néphagyomány által megőrzött dalokat és hangszeres dallamokat hallhatunk. A szereplők közül néhányan szűkebb pátriájuk hagyományainak egyenes folytatói, a többség azonban városi fiatalként kötelezte el magát a népzenével. Ki énekével, ki egy szál hangszerével adja át érzéseit, a vonósok pedig „bandába” tömörülve élvezik a táncház mindennapi gyakorlatában fölfedezett együttmuzsikálás élményét. Más és más tájak és népek muzsikája szól, más és más a hangzás és a stílus, mégis mindegyik darabban egyszerre érhetjük tetten közös kincsünket és az előadók személyiségét.” – Berán István

„A másfél évtizede – az akkoriban egyeduralkodó Hungarotonnál – megjelent Élő Népzene lemezek szellemi örökségeként indítottuk útjára sorozatunkat. Új sorozat ez, hiszen újak a válogatás szempontjai és módszerei, s az előadók maguk szövetkeztek – a Folk Műhely Alkotóközösség tagjaiként – a kibocsátásra. Új azért is, mert ezek a műsorszámok máshol még nem jelentek meg, ugyanakkor – népzenéről lévén szó – természetesen nem új szerzeményeket, hanem a néphagyomány által megőrzött dalokat és hangszeres dallamokat hallhatunk. A szereplők közül néhányan szűkebb pátriájuk hagyományainak egyenes folytatói, a többség azonban városi fiatalként kötelezte el magát a népzenével. Ki énekével, ki egy szál hangszerével adja át érzéseit, a vonósok pedig „bandába” tömörülve élvezik a táncház mindennapi gyakorlatában fölfedezett együttmuzsikálás élményét. Más és más tájak és népek muzsikája szól, más és más a hangzás és a stílus, mégis mindegyik darabban egyszerre érhetjük tetten közös kincsünket és az előadók személyiségét.” – Berán István

Radics Béla a korai magyar rock történet tragikus sorsú művésze. Gitártechnikája, zeneszerzői vénája még ma is valóságos legenda. Ő volt az, aki megismertette a hazai beat-korosztállyal a blues-stílusok legnagyobbjait: Jimi Hendrix-et, Cream-et.... Játszott a Sakkmatt-ban, az Atlantiszban, a Pannóniában, a Taurus EX-T-ben és a Tűzkerékben.

Az emlékkoncert felvételei 2001. február 1-én a Petőfi Csarnokban készültek.

„Ez a hangfelvétel legyen örök emlék azoknak, akik velünk együtt ünnepelték a néhai magyar gitárkirály, Radics Béla 55. Születésnapját.”

Deák "Bill Gyula - ének
Tátrai Tibor - gitár
Sipeki Zoltán - gitár
Póka Egon - basszusgitár
Döme Dezső - dob
Takáts Tamás - ének
Mogyorósi László - gitár
Závodi János - gitár
Török Ádám - ének, fuvola
Rudán Joe - ének
Schuster Lóránt - ének
Herpai Sándor - dob
Balázs Ferenc - zongora, ének
Brunner Győző - dob
Som Lajos - basszusgitár
Tóth János Rudolf - ének
Varga Miklós - ének
Anda Bálint - gitár, ének
Fodor "Medve" Sándor - ének
Geletey "Fucke'n" György - dob
Tóth Tamás Béla - basszusgitár
Strausz "Csibu" Tibor - gitár

Hamvas Béla A bor filozófiája című művében a jó bort spirituális esszenciának tartja, ami magában hordozza és szimbolizálja a rendet és harmóniát. Elfogyasztása olyan tudatállapotba emeli az embert, amely magasabb rendű a köznapinál. Szerinte vannak bornépek, amelyek gondolkozásukban, érzéseikben és egész életmódjukban, de még mozgásukban is különböznek azoktól, akik inkább pálinkát fogyasztanak. Ezek a múzsai népek, akiknél az ivás lelki aktus, amelynek szertartása is van. Ilyen múzsai nép a magyar is, így a bornak kitüntetett szerepe van a magyarság és a velünk együtt élő népek folklórjában is.
A Magyar Szőlő- és Borkultúra Kht., a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum és az Etnofon Népzenei Kiadó azzal a céllal hirdette meg tavaly a Bornépek dalai elnevezésű dalversenyt, hogy a szőlőműveléssel, borral, mulatással kapcsolatos dal- és zenekultúra feledésbe merült, vagy rejtőzködő, eddig ismeretlen kincsei nagyobb nyilvánosságot kapjanak, s ez által újraéledjenek, ismét az ünnep részévé váljanak. A verseny díjazott résztvevőit és néhány meghívott előadó dalait hallhatják a lemezen.

"Ha a Magyarország felől utazó átkel a Királyhágón, hamarosan Kalotaszegen találja magát. Jellegzetes, dombos erdélyi táj, a Nyugati-Kárpátok árnyékában. Ezen a fertályon élnek ma is a "magyar", református cigány "Csipások". A család első híresebb tagja Varga Ferenc "Csipás", a "balkezes" volt. Ő a múlt század '40-es éveiben játszott a "Kalotaszegi Madonna" című magyar filmben, a kottát is ismerte. Fiai is zenészek lettek, s mivel hagyományosan a cigányok szolgáltatták ezen a tájon mindenkinek a zenét, apjuk örökébe léptek. Bánffyhunyad keresztúti helyzete is kedvezett a családnak: egész Kalotaszegen közmegelégedésre játszottak, magyaroknak, románoknak, cigányoknak egyaránt. A fejben és szívben összegyűlt hatalmas tudás ifjabb Varga Ferenc "Csipás" művészetében tetőzött.
Talán furcsa a folklór esetében művészetről beszélni, de nem ismerek máshonnan Erdélyben, sőt, Kalotaszegen ennyire klasszikusan kiegyensúlyozott, az előadásmódra, hegedűtónusra, arányokra ilyen magas szinten figyelő hangszeres népzenét, mely az egyéni, virtuóz hangzás és a közösségi tudás ennyire örökérvényű, művészi szintézise. A "Csipás" név a magyar népzenészek között összefonódott Kalotaszeggel, legendává vált, az általa játszott zene pedig a táncházmozgalom zenészeinek kötelezően elsajátítandó anyaggá. Az a világ, amelynek zenéjét ezen a felvételen hallgathatjuk, végérvényesen elmúlt. Ám hiába a drasztikus, kijózanító változások, a durva péh-realitás, fejünkben és szívünkben már megmarad, együtt él őseink Kalotaszegével." - Kelemen László

Demeter Erika - ének
Herczku Ágnes - ének
Lengyel László "Türei" - ének
Varga István "Kiscsipás" - ének
Vizeli Balázs - hegedű ("az ifjú Csipás")
Gombai Tamás - hegedű ("az idős Csipás")
Pál István "Szalonna" - hegedű ("Fodor Sándor Neti")
Varga István "Kiscsipás" - hegedű
Mester László - 4 húros brácsa
Kelemen László - 3 húros brácsa
Havasréti Pál - cselló
Doór Róbert - nagybőgő

A Kodály első felvidéki gyűjtőútjával 1905-ben megindult magyar népzenekutatás 2005-ben éppen százéves múltját ünnepli. E jubileumi évben nem is kaphatunk szebb ajándékot, mint hogy hagyományunk Kodály és Bartók nyomán összegyűjtött kincseit száz évre rá legifjabbjaink előadásában zenekultúránk élő részeként üdvözölhetjük. A több mint egy órás CD-n a magyar nyelvterület nagy tájainak zenéjéből adnak ízelítőt a szólóban és csoportosan megszólaló énekesek és a különféle hangszerek ifjú mesterei.

1. Ördöngősfüzesi muzsika
2. Magyarszováti dalok
3. Székelyföldi furulyadallamok
4. Bukovina, édes hazám...
5. Marossárpataki cimbalmos táncdallamok
6. Tűz lángja - moldvai táncallam I.
7. Anyám, édesanyám...
8. Menyecske, menyecske...
9. Kecskés - moldvai táncdallam II.
10. Én, hol elémenek...
11. Két moldvai dal
12. Moldvai karácsoni énekek
13. Öreg magyaros, kecskés, gergelytánc
14. Dél-Alföldi dallamok
15. Dél-Alföldi tekerőmuzsika
16. Nagymunsági dalok
17. Szatmári oláhosok
18. Szatmári oláhos és csárdás
19. Ipolymenti dudadallamok
20. Zalai katonadalok
21. Gyimesi kerekes
22. Gyimesi lassú magyaros és sebes csárdás
23. Gyimesi "boros" dalok
24. Ördöngősfüzesi zene

A hosszúfurulya igen különös, csak a Dél-Dunántúl – Somogy, Zala, Baranya – magyar pásztorai által használt hangszer. Öt lyukával, félhold alakú sípjával, 80-100 cm hosszával, sajátos, úgynevezett semleges hangsorával egyedül áll a furulyafélék népes családjában. A hangszer utolsó hagyományos mesterei ma már nem élnek, de az Egyszólam együttesnek köszönhetően (Berecz András, Fábián Éva, Juhász Zoltán, Sáringer Kálmán) most újra megelevenedik ez a páratlan zenei hagyomány. Az albumon közreműködik Nyitrai Mariann, Dsupin Pál és Husi Gyula.

Ezen a 2 CD-s válogatáson közel 110 percben hallhatók a hip-hop és a rap igazi úttörői és legjelentősebb előadói: Grandmaster Melle Mel, Sugarhill Gang, Afrika Bambaataa, Run DMC, Slick Rick, Kool Moe Dee, Ice-T, Roxanne Shante… A koncertfelvételek New York-ban és Los Angeles-ben készültek.

A 24 ritka értékes felvételt Kerényi Róbert válogatta a moldvai csángóság énekes és hangszeres népzenéjéből. Ezen összeállításban kiegészítve hallható az Európa Tanács 2001. május 4-i bizottsági ülésére (Veszélyeztetett kisebbségi kultúrák Európában) készített hangzóanyag. Az archaikus szövegek kivételes bizonyítékai a századok során folyamatosan asszimilálódó etnikum magyar voltának. A közel negyvenféle tánc zenéjéből csak kis szeletet tud felvillantani a válogatás. Elementáris, sodró olykor lírai hangszerelésben, furulyán, hegedűn, kobzán, tilinkán, tangóharmonikán előadva. A jó minőségű felvételek néprajzi dokumentumértékükön túl igazi zenei élményt nyújtanak.

1. Madárka, madárka
2. Fúdd el jó szél, fúdd el
3. "Öregmagyaros" (táncdallam furulyán)
4. Mennyasszonykísérő tánc
5. "Havajgatás" (tavaszi pásztorének)
6. Édes Gergelem (táncdallam furulyán és énekelve)
7. Ha meguntad, rózsám...
8. "Zsoltározás" (halott melletti ima)
9. Halottsiratás
10. Kyric eleison
11. Örvendezzünk, Betlehembe menjünk... (karácsonyi ének)
12. "Urálás" (újévi köszöntés)
13. "Gyedoj" (táncdallam)
14. "Magyaroska" (táncdallam)
15. Érik, érik e cseresnye...
16. Disznó e búzába'...
17. Hogy vették el a zünűnek e tejit (elbeszélés)
18. Pásztorkürtölés
19. "Pipélés" (dallamok levélsíppal)
20. Honn vagysz-e, honn vagysz-e?
21. Tizenkettő, tizenhárom, tizennégy...
22. Tisza vize, Duna széle...
23. "Öves" (táncdallam)
24. Kinyitottam a világnak a szemit...

Az album Gömör hagyományos zenei világának kíván emléket állítani: a berzétekőrősi születésű Kristóf János, azaz "Figúr Jancsi", az alsókálósai Molnár László, az osgyáni Illés "Vak" László, és a guszonai születésű Balogh "Savanya" Zoltán zenekarának muzsikáján keresztül. Cigánybandák élén álló prímások voltak, a gömöri magyarok falvaiban húzták végig, ki-ki a maga huszadik századát.

Németh Dénes - prímás
Takács Ádám - hegedű
Mester László - brácsa
Balogh Kálmán - cimbalom
Makó Péter - tárogató
Doór Róbert - bőgő
Abdulwahab Nadia - ének
Agócs Attila - ének
Cselényi József - ének
Mag Deme Ilona - ének

Ez a DVD azokról az előadókról szól, akik kialakították a rock-gitár hangzás ma ismert arculatát. A DVD-n a legnagyszerűbb gitárosok koncertfelvételeiből válogattak, valamint egyedülálló interjúkat is láthatunk Steve Howe-val és Tony Iommi-val, és végigkísérhetjük a híres dalok születésének folyamatát is.
Stewe Howe – Yes
Mick Box – Uriah Heep
Jan Akkerman – Focus
Tony Iommi – Black Sabbath
Dave Brock – Hawkwind
Ronnie Montrose
Robin Trower
Andy Powell and Ted Turner - Wishbone Ash
Ritchie Blackmore – Deep Purple
Bryan Josh – Mostly Autumn

A hatvanas évek elején-hetvenes évek végén kezdett kialakulni egy, a pop irányzattól teljesen eltérő művészeti kultúra. A költészetnek, zenének és nyílt hedonizmusnak ez a féktelen és kreatív hullámát neveték „underground”-nak. A DVD készítői a korszak legmeghatározóbb művészeinek felvételeit gyűjtötték össze, mint a Caravan, a Curved Air, a Family és sokan mások.

„A másfél évtizede – az akkoriban egyeduralkodó Hungarotonnál – megjelent Élő Népzene lemezek szellemi örökségeként indítottuk útjára sorozatunkat. Új sorozat ez, hiszen újak a válogatás szempontjai és módszerei, s az előadók maguk szövetkeztek – a Folk Műhely Alkotóközösség tagjaiként – a kibocsátásra. Új azért is, mert ezek a műsorszámok máshol még nem jelentek meg, ugyanakkor – népzenéről lévén szó – természetesen nem új szerzeményeket, hanem a néphagyomány által megőrzött dalokat és hangszeres dallamokat hallhatunk.
A szereplők közül néhányan szűkebb pátriájuk hagyományainak egyenes folytatói, a többség azonban városi fiatalként kötelezte el magát a népzenével. Ki énekével, ki egy szál hangszerével adja át érzéseit, a vonósok pedig „bandába” tömörülve élvezik a táncház mindennapi gyakorlatában fölfedezett együttmuzsikálás élményét. Más és más tájak és népek muzsikája szól, más és más a hangzás és a stílus, mégis mindegyik darabban egyszerre érhetjük tetten közös kincsünket és az előadók személyiségét.” – Berán István

„A másfél évtizede – az akkoriban egyeduralkodó Hungarotonnál – megjelent Élő Népzene lemezek szellemi örökségeként indítottuk útjára sorozatunkat. Új sorozat ez, hiszen újak a válogatás szempontjai és módszerei, s az előadók maguk szövetkeztek – a Folk Műhely Alkotóközösség tagjaiként – a kibocsátásra. Új azért is, mert ezek a műsorszámok máshol még nem jelentek meg, ugyanakkor – népzenéről lévén szó – természetesen nem új szerzeményeket, hanem a néphagyomány által megőrzött dalokat és hangszeres dallamokat hallhatunk.
A szereplők közül néhányan szűkebb pátriájuk hagyományainak egyenes folytatói, a többség azonban városi fiatalként kötelezte el magát a népzenével. Ki énekével, ki egy szál hangszerével adja át érzéseit, a vonósok pedig „bandába” tömörülve élvezik a táncház mindennapi gyakorlatában fölfedezett együttmuzsikálás élményét. Más és más tájak és népek muzsikája szól, más és más a hangzás és a stílus, mégis mindegyik darabban egyszerre érhetjük tetten közös kincsünket és az előadók személyiségét.” – Berán István

„A másfél évtizede – az akkoriban egyeduralkodó Hungarotonnál – megjelent Élő Népzene lemezek szellemi örökségeként indítottuk útjára sorozatunkat. Új sorozat ez, hiszen újak a válogatás szempontjai és módszerei, s az előadók maguk szövetkeztek – a Folk Műhely Alkotóközösség tagjaiként – a kibocsátásra. Új azért is, mert ezek a műsorszámok máshol még nem jelentek meg, ugyanakkor – népzenéről lévén szó – természetesen nem új szerzeményeket, hanem a néphagyomány által megőrzött dalokat és hangszeres dallamokat hallhatunk.
A szereplők közül néhányan szűkebb pátriájuk hagyományainak egyenes folytatói, a többség azonban városi fiatalként kötelezte el magát a népzenével. Ki énekével, ki egy szál hangszerével adja át érzéseit, a vonósok pedig „bandába” tömörülve élvezik a táncház mindennapi gyakorlatában fölfedezett együttmuzsikálás élményét. Más és más tájak és népek muzsikája szól, más és más a hangzás és a stílus, mégis mindegyik darabban egyszerre érhetjük tetten közös kincsünket és az előadók személyiségét.” – Berán István

„A másfél évtizede – az akkoriban egyeduralkodó Hungarotonnál – megjelent Élő Népzene lemezek szellemi örökségeként indítottuk útjára sorozatunkat. Új sorozat ez, hiszen újak a válogatás szempontjai és módszerei, s az előadók maguk szövetkeztek – a Folk Műhely Alkotóközösség tagjaiként – a kibocsátásra. Új azért is, mert ezek a műsorszámok máshol még nem jelentek meg, ugyanakkor – népzenéről lévén szó – természetesen nem új szerzeményeket, hanem a néphagyomány által megőrzött dalokat és hangszeres dallamokat hallhatunk.
A szereplők közül néhányan szűkebb pátriájuk hagyományainak egyenes folytatói, a többség azonban városi fiatalként kötelezte el magát a népzenével. Ki énekével, ki egy szál hangszerével adja át érzéseit, a vonósok pedig „bandába” tömörülve élvezik a táncház mindennapi gyakorlatában fölfedezett együttmuzsikálás élményét. Más és más tájak és népek muzsikája szól, más és más a hangzás és a stílus, mégis mindegyik darabban egyszerre érhetjük tetten közös kincsünket és az előadók személyiségét.” – Berán István

„A másfél évtizede – az akkoriban egyeduralkodó Hungarotonnál – megjelent Élő Népzene lemezek szellemi örökségeként indítottuk útjára sorozatunkat. Új sorozat ez, hiszen újak a válogatás szempontjai és módszerei, s az előadók maguk szövetkeztek – a Folk Műhely Alkotóközösség tagjaiként – a kibocsátásra. Új azért is, mert ezek a műsorszámok máshol még nem jelentek meg, ugyanakkor – népzenéről lévén szó – természetesen nem új szerzeményeket, hanem a néphagyomány által megőrzött dalokat és hangszeres dallamokat hallhatunk.
A szereplők közül néhányan szűkebb pátriájuk hagyományainak egyenes folytatói, a többség azonban városi fiatalként kötelezte el magát a népzenével. Ki énekével, ki egy szál hangszerével adja át érzéseit, a vonósok pedig „bandába” tömörülve élvezik a táncház mindennapi gyakorlatában fölfedezett együttmuzsikálás élményét. Más és más tájak és népek muzsikája szól, más és más a hangzás és a stílus, mégis mindegyik darabban egyszerre érhetjük tetten közös kincsünket és az előadók személyiségét.” – Berán István

Az életének 33. életévében tragikus körülmények között elhunyt lelkésznőre emlékezünk ezzel a CD-vel, amelynek borítójára a békéről szóló bibliai igéket még ő válogatta. Életével, sokoldalú munkásságával mindenkinek szóló felkiáltójelet helyezett a világba: a krisztusi szeretetet nem elég átélnünk, hanem életünkkel kell követni azt.

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatóinak és tanárainak felvételei hallhatók az albumon.

Rábaköz a Kisalföld sajátos kistája az "Öreg"-Rába, a Kis-Rába és a Rábca folyók által határolt terület. A tájegység jellegzetességei a mestergerendás lakóházak, azok berendezései, a csodálatos csornai, kapuvári és szanyi népviselet, a kékfestő és a rábaközi perec. A döri és csornai fazekasok, a bogyoszlói fafaragók, a hímző asszonyok, a babakészítők alkotásai mesterségbeli tudásról és szépérzékről vallanak. Az itt élők gazdag szellemi értékeket is őriznek, a jeles napi népszokások közül kiemelkednek a pünkösdölés, a balázsjárás, a karácsonyi ünnepkör eseményei, de a búcsút nyitó feszes verbunk és karéj, a rábaközi dús és a lakodalmi táncok is messze földön híresek. A most felhangzó dalokat jelenleg is működő öntevékeny művészeti csoportok tolmácsolják, ezért élő népzene. Gyökerei azonban gyakran mélyre nyúlnak, évszázadok emlékeit hozzák a felszínre, így válik újabb és újabb nemzedékek műveltségének részévé. A kiadvány egyben CD-ROM is, melyen filmrészleteken rábaközi táncok, illetve 120 kép található, valamint Dr. Barsi Ernő néprajzkutató a Rábaköz népzenéjével ismertet meg.

Arany Páva Népdalkör (Csorna)
Csornai Bárdos Kórus
Farádi Általános Iskola Énekkara
Garabonciás Együttes (Csorna)
Mákvirág Népzenei Együttes (Csorna)
Rábaközi ÁFÉSZ Citerazenekar (Csorna)
Rezeda Népzenei Együttes (Dunaszeg)
Vági Rábakör (férfikar)

A szintetizátor alapú pop 1980 és 1983 között élte fénykorát. Gomba módra szaporodtak a billentyűs hangszerek varázslói, akik improvizáció nélkül elsősorban a technika biztosította (űr) hanghatásokkal léptek a porondra. Nagyságuk abban mérhető le, hogy a hideg, rideg gépvilágot emberi léptékű érzelemmel is meg tudták tölteni, ezért került a válogatás 16 szinti-pop klasszikusa közé a Korgis, a Cure, a Spandau Ballet, az Ultravox egy-egy felvétele. Mások – a Trio, Gary Numan - az egyszerűbb megoldásokat választva írták be nevüket a műfaj történetébe.

Stuber György a 70-es évek elejétől kezdve rendkívüli, ma már pótolhatatlan felvételeket készített a moldvai magyar dudás hagyományokról. Mesterke Gergely, Duma (Porondi) János, Dima Mihály, Minuc Péter, Petru Ghiurca, Palack Antal és Zsitár (Csurárka) Márton játéka nyomán talán újraéledhet ez a szinte középkori zene.

Dima Mihály
1. “Baraboj” dudán
2. “Szerba” dudán
3. “Szerba” furulyán
4. Hóra dudán
5. “Uráló” dudán (újévi köszöntéskor játszott dallam)
6. “Szerba” dudán

Gusás József
7. “Uráló” furulyán
8. “Gyedoj” furulyán

Mesterke Gergely
9. “Dojna” dudán
10. Édes Gergelem dudán
11. Édes Gergelem dudán
12. Medvetánc furulyán
13. “Dojna” dudán
14. Kecskés dudán
15. “Uráló” dudán
16. “Mokanyászka” – “Gyedoj” dudán

Legedi László István
17. “Dojna” (juhajgatás) kavalon

Ignác János
18. “Korobjászka” furulyán

Hodorog András
19. “Uráló” furulyán

Nicolai Mircea
20. Dedoi dudán
21. Brau dudán
22. Ciobanas (pásztornóta, csobános) dudán
23. Doina dunán
24. Doina furulyán
25. Sarba dudán
26. Hora dudán
27. Sarba furulyán
28. Oita kavalon (mikor a pásztor “megkapta” juhait)
29. Menyasszonybúcsúztató
30. Hora furulyán
31. Hora dudán
32. Musama peremfurulyán
33. Sarba furulyán
34. Sarba dudán

Palack Antal
35. “Dojna” furulyán
36. Hora pe batute furulyán

Petru Ghiurca
37. Doina dudán
38. Geampara dudán
39. Floricica dudán
40. Hora furulyán
41. Sarba dudán
42. Hora dudán

Zsitár Márton (koboz, ének) – Gábor Antal (hegedű)
43. Recés a szőlő levele… (“Szerbia)

A GyőrFree Műhely a zenei hagyományok fundamentumán és az elsőrendű fontosságú improvizativitás mentén születő új zene bábáskodója kíván lenni az ezredfordulón. Szervező, műhelyteremtő, hangversenyrendező és lemezkiadói tevékenységével ezt a célt igyekszik szolgálni.
Elsőrendű feladatának tartja ezrét, hogy kivált műhely-szerű rendezvényeivel a megújuló kulturális élet egyik művészeti központjává váljon, az ott alkotott műveket megőrizze, gondozza és ismertté tegye. A felvett zenei és más hangzó anyagok feldolgozásához segítséget nyújtson, az ehhez szükséges feltételeket megteremtse és ennek érdekében alkotó kapcsolatokat hozzon létre.
A GyőrFree Műhely abban a hitben munkálkodik, hogy tevékenysége a legnemesebb ügyet szolgálja, az ember és a zeneművészet kultikus megújulását.

Az album felvételei 2002. október 25-27-én készültek a MU Színházban.

E lemez egy több éves gyűjtő és rendszerező munka eredményeképpen létrejött, Balogh Sándor Moldvai hangszeres dallamok című kottás tanulmánykötetének melléklete, amely az ötödik magyar zenedialektus terület, a moldvai tájegység bákói térségének hangszeres zenéjét mutatja be. Az 55 dokumentum értékű hangfelvétel a vokális és hangszeres moldvai zene szinte minden ma élő műfajára szolgáltat példát.

Közreműködők:
Bolya Mátyás - koboz
Róka Szabolcs - koboz
Benke Grátzy - dob

Az adatközlők:
Legedi László István, Hodorog András - furulya, kaval, tilinkó
Bálint Erzsébet - ének
Petrás Mária - ének
Zsitár Márton - citera
Pál Istók - doromb
Fehér Áron - hegedű
Gábor Antal - hegedű
Mandache Aurél - hegedű
Bogdan Toader - hegedű
Paun Vasile - koboz

1. Szeretőm a táncba - ének, furulya, koboz
2. Szeretőm a táncba - furulya
3. Serény magyaros - furulyák és kísérő hangszerek
4. Serény magyaros - furulya
5. Bulgárjászka - furulyák és kísérő hangszerek
6. Öreg magyaros - furulyák és kísérő hangszerek
7. Öreg magyaros - furulya
8. S e kertembe egy madár - ének, furulya, koboz
9. Édes Gergelem - ének, kaval
10. Juhajgatás - kaval
11. Juhos - kaval
12. Virágtánc - furulya
13. Öves - kaval
14. Öves - kaval és kísérő hangszerek
15. Öves - furulya
16. Románca - kaval
17. Románca - kaval, koboz, doromb
18. Ruszászka - furulya
19. Tavaszi havajgatás - tilinkó
20. Tilinkós tánc - tilinkó
21. Tilinkós gyors - tilinkó
22. Kecskés - furulya
23. Keresel - furulyák és kísérő hangszerek
24. Vert kezes - furulya
25. Sirített tánc - kaval és kísérő hangszerek
26. Öves szerba - furulya
27. Tiszti - furulya
28. Ördög útja - furulyák és kísérő hangszerek
29. Alunyelu - citera
30. Kecskés - citera
31. Szerba sztudencilor - citera
32. Szerba sztudencilor - doromb
33. Búsul az én szívem - doromb
34. Bulgárjászka - doromb
35. Récés (Ráca) - doromb
36. Kettős - hegedű
37. Virágtánc - hegedű
38. Ruszászka - hegedű
39. Zdrabuleánka - hegedű
40. Tiszti - hegedű - koboz
41. Seremoj - hegedű
42. Seremoj - hegedű és kísérő hangszerek
43. Kezes - hegedű
44. Félöves - hegedű
45. Hojna - hegedű
46. Récés (Ráca) - hegedű és kísérő hangszerek
47. A tűz lángja - - hegedű és kísérő hangszerek
48. Serény magyaros - hegedű, koboz
49. Hora - hegedű, koboz
50. Hojna - hegedű, koboz
51. Kettős - hegedű, koboz
52. Gergelytánc éneke - hegedű, ének, koboz
53. Öreg magyaros - koboz
54. Öreges öves - koboz
55. Gergelytánc tánca - kaval, koboz, dob

„A másfél évtizede – az akkoriban egyeduralkodó Hungarotonnál – megjelent Élő Népzene lemezek szellemi örökségeként indítottuk útjára sorozatunkat. Új sorozat ez, hiszen újak a válogatás szempontjai és módszerei, s az előadók maguk szövetkeztek – a Folk Műhely Alkotóközösség tagjaiként – a kibocsátásra. Új azért is, mert ezek a műsorszámok máshol még nem jelentek meg, ugyanakkor – népzenéről lévén szó – természetesen nem új szerzeményeket, hanem a néphagyomány által megőrzött dalokat és hangszeres dallamokat hallhatunk. A szereplők közül néhányan szűkebb pátriájuk hagyományainak egyenes folytatói, a többség azonban városi fiatalként kötelezte el magát a népzenével. Ki énekével, ki egy szál hangszerével adja át érzéseit, a vonósok pedig „bandába” tömörülve élvezik a táncház mindennapi gyakorlatában fölfedezett együttmuzsikálás élményét. Más és más tájak és népek muzsikája szól, más és más a hangzás és a stílus, mégis mindegyik darabban egyszerre érhetjük tetten közös kincsünket és az előadók személyiségét.” – Berán István

Ezen a válogatásalbumon az következő zenekarok felvételei hallhatók:
Colorstar
Kampec Dolores
Kárpát Mőbius
Kiss Erzsi Zene
Lava
Másfél
Monodream
Persona Non Grata
Sandwich
Trottel
Úzgin üver
VHK

1. Himnusz (1844)
Erkel Ferenc (1810-1893)
Ferencsik János (karmester), Magyar Állami Hangversenyzenekar (zenekar)

2. Himnusz
Kölcsey Ferenc (1790-1838)
Bessenyei Ferenc (próza)

3. Himnusz (1844)
Erkel Ferenc (1810-1893)
A Honvéd Együttes férfikara (férfikórus), Magyar Rádió és Televízió Énekkarának Férfikara (férfikórus), Ferencsik János (karmester)

4. Himnusz
Kölcsey Ferenc (1790-1838)
Gábor Miklós (színész)

5. Kölcsey (részlet)
Illyés Gyula (1902-1983)
Koszta Gabriella (színész)

6. Himnusz (1844)
Erkel Ferenc (1810-1893)
Magyar Honvédség Központi Koncert-fúvószenekara (fúvósegyüttes), Ferencsik János (karmester)

7. Mohács (részlet)
Kölcsey Ferenc (1790-1838)
Kohut Magda (színész)

8. Himnusz (1844)
Erkel Ferenc (1810-1893)
Magyar Rádió és Televízió Gyermekkórusa (gyermekkórus), A Honvéd Együttes férfikara (férfikórus), Magyar Rádió és Televízió Énekkara (vegyeskórus), Ferencsik János (karmester)

9. Himnusz (1844)
Erkel Ferenc (1810-1893)
Magyar Rádió és Televízió Gyermekkórusa (gyermekkórus), Magyar Rádió és Televízió Énekkara (vegyeskórus), Ferencsik János (karmester), Magyar Állami Hangversenyzenekar (zenekar)

10. Szózat (1839-1843)
Egressy Béni (1814-1851)
Magyar Rádió és Televízió Gyermekkórusa (gyermekkórus), A Honvéd Együttes férfikara (férfikórus), Magyar Rádió és Televízió Énekkara (vegyeskórus), Ferencsik János (karmester)

11. Szózat
Vörösmarty Mihály (1800-1855)
Szabó Gyula (próza)

12. Szózat (1839-1843)
Egressy Béni (1814-1851)
Magyar Honvédség Központi Koncert-fúvószenekara (fúvósegyüttes), Ferencsik János (karmester)

13. Vándoroljatok ki!
Jókai Mór (1825-1904)
Jobba Gabi (színész)

14. Szózat (1839-1843)
Egressy Béni (1814-1851)
Ferencsik János (karmester), Magyar Állami Hangversenyzenekar (zenekar)

15. Szózat
Vörösmarty Mihály (1800-1855)
Kállai Ferenc (színész)

16. Szózat (1839-1843)
Egressy Béni (1814-1851)
A Honvéd Együttes férfikara (férfikórus), Magyar Rádió és Televízió Énekkarának Férfikara (férfikórus), Ferencsik János (karmester)

17. Rendületlenül
Arany János (1817-1882)
Rajhona Ádám (színész)

18. Nemzetünk két verse
Juhász Ferenc (1828-)
Lukács Margit (színész)

19. Szózat (1839-1843)
Egressy Béni (1814-1851)
Magyar Rádió és Televízió Énekkara (vegyeskórus), Ferencsik János (karmester), Magyar Állami Hangversenyzenekar (zenekar)