“-Hó az Istók egerit ev vérmedve! – kucsmája alól a vér - eszivel egybe - a kapcájába futa.”

Így szól és így érez a testvérétől megriadt ember Berecz András új meselemezén. Kutatásának tárgya ezúttal éppen ő, a testvérét fel nem ismerő lélek, az embert fel nem ismerő ember. Medvebőrbe, filemile tollba, aszott kicsi ember bőrébe bújva brummogva csipogva, suhogva, eget-földet szántva éli át a testvérszeretet és testvérgyűlölet mítikus állapotait. Bolondozásait komolyan véve hagy útfélen közhelyeket s kap fel ismeretlen magasságban s mélységben érintetlen kincseket. Felnőttnek-gyermeknek egyaránt ajánljuk.

“Óvatosabb népek a fennmaradásukat fenyegető veszélyeket intelmekbe foglalják, feledni nem hagyják. A szerencsések a’ szerint élnek. A létükkel kísérletezők kanyargós utakat járva, magukon próbálják újra és újra. E számon tartott veszélyek közül - az egész emberi műveltségen belül is - kiemelkedik a rokoni széthúzás, testvérviszály. Sok régi mese, ének, szentként tisztelt szöveg beszél ezekről.”
“A dalok, mesék összeállításakor legalkalmasabb kezdésnek a bibliai Káin és Ábel története kínálkozott – ahogy azt a magyar mesehagyomány kicifrázta. A kiadvány azonban ezzel a témával kaput nyitott a világ felé. A testvér szónak innentől ember értelme is lett. És fordítva. A ránk, magyarokra, rokoni, közösségi összetartásunkra vonatkozó intelmek az egész világra, minden népre is érvényes törvénypontok lettek.”

Gyulai Líviusz metszeteivel

Közreműködik:
Demeter László – koboz
Dsupin Pál – furulya, ikerfurulya
Szabó Dániel – cimbalom

ének:
Csizmadia Anna, Kovács Judit, Kovács Nóri, Navratil Andrea, Pál Eszter,
Antal Tibor, Berecz István, Berecz Márton

A népmesét, a mesemondást, a magyar nyelvet ünnepli ez a kiadvány. Az elhangzó mesék a magyar próza legszebb állapotait, hamisítatlan nyelvi észjárásunkat, ezrek-százezrek munkáját emelik régóta érdemelt magasságba, a színpadra. Teológiailag kikezdhető mesék ezek, de párájuk mindig függőleges, s mikor botlik is, ég felé törekszik. A világ teremtését ismerhetjük meg töviről hegyire, akképpen, hogy az Úr rejtett műhelytitkaiba pillantunk be. Felvillannak az idők, mikor e teremtett világon Krisztus Urunk Szent Péter kérésére - okulásunkért, javulásunkért - még egyet-egyet ront, igazít, durvít, finomít… Az album tetőpontján egy angyal leszorított szárnyakkal fütyölve zuhanik alá, tánctalan, szomorú világunkba, egyre sebesebben - hogy a népek végre igaz jó kedvikből táncolni tanuljanak. Angyali édes zuhanást, jó figurás szellem- és lélektáncot kívánunk a Kedves Közönségnek!

Berecz András - mese

Közreműködik:
Vizeli Balázs – hegedű
Szabó Dániel – cimbalom
Kádár Ignác – gardon
Mátéfi Csaba - füttyszó
Berecz István – furulya

„A kiadvány hangzóanyaga Bartók Béla, Kodály Zoltán és Molnár Antal 1907 és 1911 között gyergyói népzenegyűjtése alapján készült. Az itt élő székelység ötfokú dalainak felfedezése fordulópont a magyar zenetörténetben. E székely népdalok új utat, új hazát mutattak az erős idegen hatás alatt lévő művészi zenénknek. Új és egyéni hangot, a sajátját találta meg benne. Ezért nevezi Kodály ezt az egyébként igen régies „új hang”-ot a „magyarság el nem vitatható csodaszarvasá”-nak, a „magyarság eredetével összefüggő zenecsírá”-nak. Létezésében létünket is ünnepli: e „zenecsíra” „minden vérképletnél ékesebb bizonyság, a magyarság még megvan”. A CD-n egy furulya darabot, a „Gál Ferié”t Dsupin Pál gyűjtötte Gyergyóalfaluban, 1998-ban.
Szeretettel ajánlom az itt hallható énekes és hangszeres dallamokat azok figyelmébe, akiket világhírű magyar zeneművek forrása, Gyergyó – mára csak nyomaiban megmaradt – régi székely népzenéje érdekel.
A „Hazakísérlek” a régi Gyergyó fényképalbuma is egyben, képeit a Magyar Néprajzi Múzeum Fotóarchívumából és a gyergyóremetei Nagy József gyűjtéséből válogattam, Keresztes László fényképeivel kiegészítettem. Lapozza örömmel, aki gyergyó régi életére, viseletére kíváncsi! A fényképeket Csáki István csíkszeredai grafikusművész rajzai egészítik ki, melyek a gyergyói székely „fúró-faragó furfang vidám remeklései”-t és a gyergyói Tászok tető kővéseteit mutatják meg szép, tiszta egyszerűséggel.” – Berecz András

Berecz András – ének
Vizeli Balázs – hegedű
Balogh Kálmán – cimbalom
Kádár Igán – gardon
Dsupin Pál – furulya

"A csuvas sördalok éneklői, míg a lélektől lélekig tartó göröngyös utat kövezik, a vidámság mellett a testvéri szövetséget is őrzik. Ritka tudományuk e kiadvány révén immár a Kárpát-medence lakóihoz is megérkezett. Behordott minden igéje és hangja arra a tájra vezet, ahol a kéz a kézbe kapaszkodik. Oda, ahol végzet árán sem emel testvér - testvér ellen szót. Ahol rokon - rokonnak szárnya. Ahol az út haza ér. Ahol: "Sűrű erdőn utat törtünk, Hegyet hágtunk, utat léptünk Jó rokonok látásáér." - Iancu Laura

Berecz András – ének, dob

Ivánovics Tünde, Juhász Katalin, Korpás Éva, Kovács Judit, Kovács Nóri, Navratil Andrea, Agócs Gergely, Antal Tibor, Bakos Árpád, Hetényi Milán, Monostori Gábor, Szűcs Miklós - ének (szólóének, kiskar)
Juhász Zoltán, Dzsupin Pál, Sáringer Kálmán - furulyák, flóta
Gombai Tamás - hegedű
Fábri Géza - bolgár tambura
Szabó Dániel, Balogh Kálmán - cimbalom
Geröly Tamás - dob
Geröly Tamás - kolomp
Berecz István - tánc

"A "Legényes" mesékkel tarkított válogatás - régebbi és meg sem jelent népzene-kiadványokból, amatőr felvételekből. Több, mint húsz év termése. A dalok nagy része a nyolcvanas években állt össze. A sok ki- és előadatlan dalt idővel számos zenekar felkarolta, táncházakban is jó néhány változatuk született. A felvételek hangzása sokféle, a 11-es számú "hajnali nóta" Sallay László egyedi tervezésű mikrofonjával, a 12-es egy new York-i görög kocsmában, kazettás magnóval készült, a mesék mezei felvételek. A muzsikusok az Ökrös és az Újstílus zenekar tagjai, mesterei, barátai. Kicsi Aladár és Neti mester elment, nyugodjanak békében! A két zenekar tagjai ma már húsz felé zenélnek, magam ritkán bandázok - együttmuzsiklálsunk lassan emlék. " - Berecz András

Berecz András - ének, mese

Közreműködnek:
Fodor Sándor "Neti", Gombai Tamás, Laka Kicsi Aladár, Mester László, Molnár Miklós, Ökrös Csaba, Vizeli Balázs - hegedű
Adorján István, Fekete Antal, Kelemen László, Mester László - brácsa
Porteleki Zoltán - cimbalom
Kozma Gyula - kisbőgő
Doór Róbert, Havasréti Pál, Kozma Gyula, Pénzes Géza - bőgő

E kiadvány két CD korongján a „pásztorénekes”, Sinka István megzenésített versei és a sinkai táj népdalai, mondókái, valamint a költővel készült néhány hangfelvétel – együtt szerepelnek. A versek dallamai is főleg arról a tájról valók, melynek hosszú útjait a „Fekete bojtár” taposta „országfutó mezítláb”: Biharból, Békésből. Az Alföldről, a „szüke puszta messzeség”-től valók a kiegészítések is: a Hajdúságból, Nagykunságból. E felsorolt vidékek pásztorsága a híresebb legelőkön sokszor összejárt, ismerték és könnyen megtanulták egymás dalait, azonos zenevilágban éltek. Csak „a bucsai réten és az ecsegi pusztán sokszor négy vármegyéből, Biharból, Békésből, Hajdúból, Jász-Nagykun-Szolnokból találkoztak össze a juhászok” – írja Szűcs Sándor. Itt aztán előkerült a szűrök alól a nóta, olykor a bot. Ember, dal összecsiszolódott. Részben ilyen összetalálkozásokból ered a Sinka költészete, s jórészt a „Sinka-ének” dallamvilága is.

Bakos Árpád, Berecz András, Fábián Éva, János Hajnalka, Juhász Katalin, Karácsony István, Kovács Nóra, Kulcsár Annamária, Nyitrai Mariann, Ribiánszky Ágnes, Szabó Dániel, Szűcs Miklós – ének
Balogh Kálmán – cimbalom, facimbalom
Dsupin Pál – tárogató
Eredics Gábor – harmonika
Gombai Tamás – hegedű
Juhász Zoltán – furulya, duda, flóta
Husi Gyula – citera
Molnár Miklós – hegedű
Ultra Mari Társaság – furulya

A Félítő Berecz András népdalokat is tartalmazó mesealbuma. A Gyulai Líviusz illusztrációival megjelent könyvecske, a CD mellékletnek köszönhetõen, szemet és fület, de mindenekelõtt a lelket gyönyörködtetõ ajándék gyermeknek és felnõttnek egyaránt. Moldvából, Háromszékbõl, Udvarhelyrõl, Csíkból és Bukovinából származó gyûjtések alapján, ott élõ magyarjaink helyi nyelvjárásában szól hozzánk a nagy mesélõ: Berecz András.

1. Aluszol-e te juhász? (Moldva)
Mennyből jöttünk tihozzátok (Háromszék)
Sem ebédem, sem vacsorám (Udvarhely)
Meg akartam házasodni (Udvarhely)
Magyar zsukáta (Udvarhely)
Elvesztettem a kecskéket (Csík)
Marosszéki forgatós (Udvarhely)
2. Lusta csobán (mese)
3. Lódulj babám túl a högyön (Udvarhely)
Ne sírj, rózsám! (Udvarhely)
4. Mátyás király szeretője (mese)
5. Ha kimenyek arra magos tetőre (Csík)
6. Mátyás király és az öreg (mese)
7. Aluszol-e jó juhász? (Bukovina)

A magyar népzene kedvelői már ismerhetik egyedülálló énekhangját az Ökrös együttes lemezeiről, önálló koncertjeiről. De Berecz András különlegessége, egyéniségének varázsa igazán akkor bontakozik ki, amikor mesét mond. Az ország számos pontján fellépett már önálló előadóestjével és minden egyes alkalommal sikerült neki az, ami csak nagyon kevés előadóművésznek, elvarázsolnia közönségét. Első önálló lemezén tizenkét népdal és két mese található. Ez az arány azonban ne riassza el a "meserajongókat", hiszen az 52 perces műsoridőből a népmesék közel 29 percet tesznek ki.