Az 1975-ben készült NTA határozott szakítás a bluessal. Ennek egyik magyarázata, hogy a szerzeményeket két kivétellel a zongorista, producer Allen Toussaint jegyzi, játéka, felfogása rányomja bélyegét az egész albumra. A számok többsége visszafogott, talán csak az A Hard Day’s Night (Beatles) felpörgetett funky változata a kakukktojás. Sajátos színfolt a hegedű. A felvételeket mintegy tucatnyi zenész készítette, köztük Larry Taylor basszusos, és Rick Vito gitáros, utóbbi Bob Seger mellett, továbbá a Fleetwood Mac együttesben is felbukkant. A CD-pár másik fele egy évvel későbbi. Itt már Mayall vette át az irányítást, így ismét a tőle megszokott blues vonal felé közelít, a korábbi visszafogottságból is sokat engedett. Mindvégig kiemelendő Larry Taylor basszus, továbbá Johnny Almond szaxofon és fuvola játéka. Meghatározó a 15 perces Fantasyland, amelynek színvonalát hegedűvel is emelik. A két kiadványt összesen 25 kiváló muzsikus egyénisége teszi rendkívülivé.