|
Magyarország a keleti és a nyugati kereszténység érintkezési pontján jött létre a tizedik és tizenegyedik század fordulóján. A Magyar Királyságban a latin rítus terjedt el, de a történetírás újabb eredményei egyértelműen bizonyítják, hogy az ország ezeréves történelme során mindvégig jelen volt a bizánci rítus is, s az ehhez kapcsolódó liturgikus kultúra és egyházi zene. A 14. századtól Magyarország észak-keleti területein - a mai Kárpátalján – ez a kultúra meghatározója lett a ruszin nép mindennapi lelki és hitéletének. A Szent Efrém Férfikar legfőbb célja az, hogy a zeneszerető világgal megismertesse a hazai bizánci zene-kultúra értékeit, valamint Magyarországon is szélesebb körben ismertté tegye és terjessze a Keleti Egyház liturgikus zenéjének lenyűgöző alkotásait.
| 1. | Szeplőtelen Szűz | | 2. | Midőn leszállottál a halálhoz | | 3. | Dmitri Bortniansky (1751-1825) – Velünk az Isten | | 4. | Dobri Hristov (1875-1941) – Midőn eljössz a Te országodba | | 5. | Stanislav Ludkevich (1879-1979 – Testileg elszunnyadván | | 6. | Dmitri Bortniansky – Téged Isten dicsérünk | | 7. | Sergei Rachmaninov (1870-1943) – Üdvözlégy Istenszülő Szűz | | 8. | Liszt Ferenc (1811-1886) – Szlávok, dicsőítsük | | 9. | Pavel Tchesnokov (1877-1944) – Esti áldozat | | 10. | Lesia Dichko (1939-) - Háromszorszent | | 11. | Boksay János (1874-1940) - Áldott legyen az Úr neve | | 12. | Bubnó Tamás (1957-) - Abaúji karácsony | | 13. | Sergei Ekimov (1974-) - 136. zsoltár | | 14. | Bubnó László (1921-1987) - Most bocsátod el, Uram |
|