|
A 2002-ben alakult Szent Efrém Férfikar Magyarország egyik legelismertebb vokális együttese, a magyar férfikari hagyomány és kortárszene elhivatott előadója, a teltházas Orientale Lumen sorozat házigazdája. Művészeti vezetőjük, Bubnó Tamás Magyarország érdemes művésze és Liszt-díjas karnagy. A kórus egyszerre tudatos képviselője az univerzális zenei nyelvnek, a kulturális sokszínűségnek és a nemzetközi kulturális kapcsolatok gazdagításának.
Külföldi sikereik Lengyelországban kezdődtek, ráadásul az ott rendszeresen bemutatott zenei anyag hármas küldetésük – a keresztény világ vokális örökségének kutatása és bemutatása, a magyar férfikari hagyomány ápolása, a vokális kortárszene népszerűsítése – mindhárom vonalát felmutatja, ezért illő és időszerű, hogy egy magyar-lengyel lemezzel lépjenek a zene-szerető közönség elé.
A lengyel és a magyar nép barátsága, egymás iránti szeretete, tisztelete, a szükségben egymás segítése évszázadok óta közismert, és ma is folyamatosan érezzük, tapasztaljuk. A Szent Efrém Férfikar életében is rendkívül fontos hely lett Lengyelország: itt lépett föl először külföldön (2003), itt nyert el később rangos díjat (2006), és 2018-ban immár a tizenkettedik lengyelországi vendégszereplésére kerül sor.
Ez a lemez olyan területet mutat be a lengyel és a magyar zenéből, amely alig-alig ismert a közönség előtt, ám rendkívül igényes és minőségi kompozíciókat tár elénk a két nép klasszikus és nagy mestereinek tollából: lengyel részről Lutosławski, Penderecki és Twardowski, míg a magyarok közül Liszt, Kodályés Bartók férfikari műveit.
A programban négy szakrális mű szerepel: Liszt Ferenc Szent Szaniszló c. oratóriumából való a 129. zsoltár (De profundis – A mélységekből kiáltok hozzád...), amely a magyar géniusznak a nagy lengyel szentről szóló időskori művének részlete. Krzysztof Penderecki középkori dallamon nyugvó Benedicamus Domino (Mondjunk áldást az Úrnak) c. zsoltár-motettája, valamint Romuald Twardowski két egyházi szláv nyelvű alkotása: a Miatyánk és a 134. zsoltár (Íme, most áldjátok az Urat, Ti az Úr minden szolgái) pedig a lengyel szakrális művészet remekei.
A lemezen szereplő öt profán kompozíció lengyel és magyar népzenei forrásból táplálkozik. Kodály Zoltán az egyik legis-mertebb magyar népi dallamot használta, valamint Ady Endre azonos című híres versét a Felszállott a páva c. férfikari művéhez (1937). Két évre rá jelent meg és lett világszerte népszerű a szintén e dallamra készült Páva-variációk c. szimfonikus műve.
A másik Kodály-mű a mester legnépszerűbb kórusműve, amelyet 36 nyelven énekelnek világszerte: a pihenőre térő fáradt vándor imája, az Esti dal. Witold Lutosławski 1951-ben befejezett 10 lengyel katonaének c., ritkán megszólaló, változatos, színes zeneiségű férfikari ciklusából hat népdalt hallhatunk.
Bartók Béla összesen hat férfikari művet komponált, ebből kettő hangzik el a Szent Efrém Férfikar előadásában: a Négy régi magyar népdal 1926-os verziója, valamint a XX. század egyik legzseniálisabb vokális kompozíciója, az 1936-ban megírt Elmúlt időkből c. háromtételes alkotás, amely megrázó kép a földműves ember életéről, szenvedéseiről és örömeiről.
Ez Bartók utolsó férfikarra írt műve.
Nagy Bertalan
Pechan Kornél
Oláh Marcell
Balázs Edgár
Bubnó Lőrinc
Orbán Domonkos
Tóth Péter
Bubnó Márk
Közreműködik:
Laborfalvi Soós Béla – ének
Farkas Domonkos – orgona
| 1. | Zoltán Kodály (1882–1967) | Fölszállott a páva / Wzleciał paw, na podstawie wiersza Endre Adyego | | 2. | Romuald Twardowski (1930) | Otcze nasz / Ojcze nasz | | 3. | Romuald Twardowski (1930) | Sie nynie / Oto błogosławcie Pana (psalm 134) | | 4. | Ferenc Liszt (1811–1886) | De profundis (psalm 129) | | 5. | Krzysztof Penderecki (1933) | Benedicamus Domino | | 6. | Lőrinc, Márk i Tamás Bubnó | Harang interludium / Interludium na dzwony | | 7. | Béla Bartók (1881-1945) | Elmúlt őkből / Z dawnych czasów - Nincs boldogtalanabb a parasztembernél / Nie ma nieszczę¶liwszego człowieka niż chłop | | 8. | Béla Bartók (1881-1945) | Elmúlt őkből / Z dawnych czasów - Egy, kettő, három, négy, hát te pajtás, hova mégy? / Raz, dwa, trzy, cztery, dok±d się druhu wybierasz? | | 9. | Béla Bartók (1881-1945) | Elmúlt őkből / Z dawnych czasów - Nincsen szerencsésebb a parasztembernél / Nie ma szczę¶liwszego człowieka niż chłop | | 10. | Béla Bartók (1881-1945) | Elmúlt őkből / Z dawnych czasów - Márk Bubnó | Harang interludium / Interludium na dzwony | | 11. | Zoltán Kodály | Esti dal / Pie¶ń wieczorna | | 12. | Witold Lutosławski (1913–1994) | Dziesięć polskich pie¶ni ludowych na tematy żołnierskie – wybrane utwory - Pod Krakowem czarna rola | | 13. | Witold Lutosławski (1913–1994) | Dziesięć polskich pie¶ni ludowych na tematy żołnierskie – wybrane utwory - Zachodzi słoneczko | | 14. | Witold Lutosławski (1913–1994) | Dziesięć polskich pie¶ni ludowych na tematy żołnierskie – wybrane utwory - Gdzie to jedziesz, Jasiu | | 15. | Witold Lutosławski (1913–1994) | Dziesięć polskich pie¶ni ludowych na tematy żołnierskie – wybrane utwory - Jam kalinkę łamała | | 16. | Witold Lutosławski (1913–1994) | Dziesięć polskich pie¶ni ludowych na tematy żołnierskie – wybrane utwory - Już to mija siódmy roczek | | 17. | Witold Lutosławski (1913–1994) | Dziesięć polskich pie¶ni ludowych na tematy żołnierskie – wybrane utwory - Małgorzatka | | 18. | Béla Bartók | Négy régi magyar népdal (1926-os verzió) / Cztery dawne węgierskie pie¶ni ludowe wersja z 1926 r. - • Rég megmondtam bús gerlice / Dawno mówiłem, smutna turkaweczko • Jaj Istenem, kire várok / Mój Boże, dlaczego jeszcze czekam • Ángyomasszony / Szwagierka • Béreslegény / Parobek |
|
)
