A magyar zenészek alkotta Arasında együttes TÖRÖK NÉPZENEI alapokon nyugvó jellegzetes hangzású zenéjében sajátos módon ötvöződik a TRADICIONÁLIS TÖRÖK HANGSZEREK eredeti játékmódja, a TÖRÖK NYELVen megszólaltatott dalok eredeti énektechnikája a már csak az Arasındát alkotó zenészekre jellemző improvizációs stílussal. Kétórás koncertprogramjukban Törökország minden régiójának jellegzetes népzenéje megszólal – a Márvány-tengertől a Van-tóig, a Fekete-tengertől Anatóliáig. Ezek a népdalok, amelyek hazájukban rendkívül közkedveltek, törökül és a népi éneklésre jellemző stílusban hangzanak fel. Feldolgozásaik és saját kompozícióik az egykori oszmán birodalom területén ma is élő népek népzenei hagyományaiból is merítenek. Muzsikájukban a török népzene alaphangszerei együtt, egyszerre szólalnak meg az elektroakusztikus és klasszikus gitárral, a fretless basszusgitárral, illetve más népek hangszereivel, a hegedűvel, guzlával, és gadulkával. Az Arasinda zenészei más népzenei stílusban is otthonosan mozognak, ezért gyerekek részére MOLDVAI-TÁNCHÁZat, valamint JÁTÉKOS HANGSZERBEMUTATÓt is tartanak. Nagy sikerrel tették ezt például a Stereo Kft. és a Budapesti Pataky Művelődési Központ által közösen, kisiskolásoknak szervezett NYÍLT ÉNEKÓRA elnevezésű koncertsorozat keretében.

Bakos Árpád mind a vajdasági, mind a magyar zenei élet kiemelkedő egyénisége, kobozzal kísért szuggesztív erejű, csodálatosan tiszta énekhangja elvarázsolja a közönséget. Repertoárján főleg MAGYAR NÉPDALOK hallhatók MACEDÓN ZENÉSZEK kíséretében, olyan BALKÁNI HANGSZEREKkel, mint a tapan, a def, a vase, a kemane, a tambura, a macedón kaval, a koboz, és az ud Az együttes különlegessége, hogy a zenészek egyfelől a hagyományok megtartására törekednek, másrészt saját egyéniségüket, tudásukat és gyökereiket is beleszövik játékukba. Bakos Árpád elsősorban színházi produkciókhoz ír zenét, de játékát és megragadó énekhangját többek közt a Zeneakadémia közönsége is megcsodálhatta 2002-ben, a Stereo Kft. által szervezett, „HATÁRON TÚLI MAGYAROK ZENÉJE” elnevezésű koncertsorozat keretében, ahol a Söndörgő együttes vendégeként lépett színpadra.

A Bástya Citerazenekar 1998 novemberében alakult Ácsteszéren. Két országot képviselnek, hiszen tagjaik is két országból verbuválódtak: Magyarországról és Szlovákiából. Fő feladatuknak a MAGYAR NÉPZENE és maga a CITERA népszerűsítését tekintik. Céljuk továbbá, hogy a közönséggel megismertessék a citerában rejlő lehetőségeket, és megszerettessék azt az új stílusú citerazenét, melynek úttörői. Ez az új játékstílus a vonószenekari felállással analóg. Prím-, tenor- és bőgőciterát használnak, ami a hegedűnek, a brácsának, és a nagybőgőnek felel meg. Repertoárjukon az alábbi tájegységek népzenéi szerepelnek: DUNÁNTÚL, SZATMÁR, KALOTASZEG, GÖMÖR, CSALLÓKÖZ és MÁTYUSFÖLD. A zenekar 2002 decemberében nagy sikert aratott a Stereo Kft. által szervezett, „HATÁRON TÚLI MAGYAROK ZENÉJE” elnevezésű koncertsorozat keretében a Zeneakadémián. A Budapest, X. kerületi kisiskolások nagy örömére felléptek a NYÍLT ÉNEKÓRA elnevezésű koncertsorozaton is.

Az 1997-ben alakult Berkó együttes tagjai az Erdélyben általános hangszeres felállásban muzsikálnak: a két hegedű mellett brácsán és kiscsellón, bőgőn, kontrán és harmonikán játszanak. A repertoárjukon szereplő SZÉKI, MAGYARPALATKAI, MAGYARPÉTERLAKI, DUNÁNTÚLI, SZATMÁRI ZENE mellett a hangsúlyt főleg a KALOTASZEGI ZENÉre fektetik. FODOR SÁNDOR „NETTI” kalotaszegi prímás, néhai Árus Ferenc és Árus Béla gyakran hívták meg a zenekart maguk mellé szüreti és újévi mulatságokba, Szentgyörgy napi juhbemérésre muzsikálni. A zenekar is a kalotaszegi Méra községben található Berekaljáról kapta a nevét, melyet a falusi cigányok Berkesnek vagy Berkónak mondanak.

A Bokros együttes egy egészen új népzenei formáció, melynek tagjai e műfaj élvonalából kerültek ki. Mindegyik zenész más-más zenekarban tevékenykedik több évtizede (MAGYAR TEKERŐZENEKAR, VUJICSICS, TÉKA). Az együttest a jó barátságon és a hasonló zenei gondolkodáson túl egy régi vágy keltette életre: a bourdon-zene (TÖBBSZÓLAMÚ MUZSIKA TEKERŐLANTTAL ÉS DUDÁVAL) megszólaltatása, egyfelől a legszigorúbb hagyományőrzéssel, másfelől újító szándékú útkereséssel. A bourdon-zenét, melyet a Bokros együttes tagjai Csongrád környékén gyűjtöttek, már Szent István királyunk magyarjai is ismertek. Az említett hangszerek mellett az archaikus dél-alföldi TEKERŐ-KLARINÉT szólal meg, amely az élő gyökeret jelenti, életfaként tart kapcsolatot felső és alsó világgal. Az együttes sikeres koncertet adott a Pataky Művelődési Központban a kisiskolások számára rendezett NYÍLT ÉNEKÓRA keretében.

A Cifra együttes elsősorban INSTRUMENTÁLIS, AUTENTIKUS MEGSZÓLALÁSÚ MAGYAR ÉS ROMÁN NÉPZENÉt játszik. A zenekart Erdélyből áttelepült falusi zenészek és budapesti táncházi muzsikusok alkotják. A zenekar 1990 óta Svájcban „utcazenél”. Eleinte az adatközlőktől tanult hagyományos népzenét játszották, de időközben repertoárjuk MAGYAR CIGÁNYZENÉvel, OPERETT-RÉSZLETEKkel, KERINGŐkkel, TANGÓKkal és örökzöldekkel bővült. Az együttes rendszeresen fellép iskolákban RENDHAGYÓ ÉNEKÓRÁk keretben, öregek otthonában, születésnapokon, KIÁLLÍTÁSOK MEGNYITÓn, városi és falusi rendezvényeken, SZÜRETI, FARSANGI MULATSÁGOKon, BÁLOKon, temetéseken, céges évzárókon, üzleti vacsorákon, és magyar heteken.

Az Együttes öttagú, alapvetően a gitár, basszusgitár, mandolin, hegedű, blockflöte, oboa, és a szintetizátor szólalnak meg a dalokban, és jellemző a többszólamú vokális hangzás. Elsősorban VERSEKET ZENÉSÍTENEK MEG, a szerzemények részben népzenei ihletésűek. Az együttes rendszeres résztvevője fesztiválok és gyermekprogramoknak alábbi műsoraival: „MAGYAR KÖLTŐK-MAGYAR ÉVSZÁZADOK": Az elmúlt ezer év történelmi eseményei magyar költők versein keresztül. Az előadás során többek között elhangzanak Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály, Arany János, Eötvös József, Reviczky Gyula, Gazdag Erzsébet költeményei a Dongó Együttes megzenésítésében. "NAPSUGÁRHÍVOGATÓ": Ebben a fiatalabb korosztály számára íródott műsorban, a gyerekek megismerkedhetnek az együttes hangszereivel és a többségében magyar költők (pl. Nemes Nagy Ágnes, Zelk Zoltán Garai Gábor) által írt megzenésített versekkel. "MIT NÉKEM A KINCS": Ebben az összeállításban Robert Burns (a skótok Petőfije) versei hallhatók. A verseken keresztül a költő élettörténete is megelevenedik. Ezt a programjukat elsősorban az ifjúság részére ajánlják. „HÓPELYHEK TÁNCA CÍMMEL": Ez a hangulatos műsor a gyermekek részére készült, amelyben többek között Csukás István, Weöres Sándor, Henrich Heine, Jacques Prevert költeményei szerepelnek. Címének megfelelően a megzenésített versek a téli ünnepeinkről, a téli örömökről szólnak, Mikulásra, karácsonyra egyaránt ajánlható. Közös műsorok a nyíregyházi Szabolcs Táncegyüttessel és a nyíregyházi Versmondó Műhellyel: “SZERETNI EZT A SZÉP HAZÁT”: Főhajtás az 1848-49-es forradalom és szabadságharc előtt. A műsor a kortárs költők vallomásaira épül, akik a szemtanú benyomásai, érzései oldaláról mutatják meg a nézőnek a forradalmi események hatásait. A koreográfiák a hétköznapi ember elképzelt pillanatait elevenítik meg. “ARANYKALÁSSZAL ÉKES RÓNASÁG”: Augusztus 20-a állami létünk fontos állomása, az oly sokat változó ünnep népünk életében mindig ugyanazt jelentette: Szent István király ország építő munkáját, magyarságtudatunk kezdetét. A versek az államalapító méltatásáról szólnak, míg a táncok felidézik történelmünk egy-egy fontos mozzanatát. Az 59 perces műsor szerkezetében felvillantja a magyar történelem legszebb pillanatait. “EZERKILENCSZÁZÖTVENHAT, TE CSILLAG”: Emlékműsor az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére. A műsor ismeretterjesztő feladatokat is felvállal azzal, hogy eredeti hang és film részletekkel is illusztrálja a történéseket. A néző úgy érzi, hogy az események körülötte játszódnak és ő maga is részese lesz annak. A megszólaló versek nagy része saját kutatás eredményeként először kerül bemutatásra. Azokat a kortárs költőket szólaltatják meg, akik maguk is részesei voltak a forradalmi pillanatoknak és őszintén vallanak érzéseikről, benyomásaikról. Nem az eseményeket akarják elemezni, hanem a történések, a forradalmi hangulatváltások tetten érhető pillanatait szeretnék megsejtetni a nézőkkel. További ünnepi műsoraik: Augusztus 20-ára: „HOL VAGY ISTVÁN KIRÁLY? TÉGED MAGYAR KÍVÁN“ A Magyar Kultúra Napjára: „ADJ MAGYARSÁGOT A MAGYARNAK” A társulat célja egy újfajta ünneplési stílus megteremtése, amely hazugságok nélkül a polgároknak szól a múltunkról a jelennek. Méltó emléket szeretnének állítani őseinknek, tisztelegni az ismert és ismeretlen hősök előtt, akiknek egy döntő történelmi pillanatban fontosabb volt hazájuk sorsa, mint egyéni boldogulásuk. Minden nemzeti ünnepünkhöz önálló műsort készítettek, melynek színvonalas előadásához három művészeti együttes tagjai szövetkeztek úgy, hogy saját művészeti tevékenységük megtartása mellett e küldetést is felvállalják. A társulat tagjai a nyíregyházi Dongó együttes, mely immár 25 éve működik, az 50 éves nyíregyházi Szabolcs Táncegyüttes és a nyíregyházi Versmondó Műhely, amely 5 éves múlttal rendelkezik.

MAGYAR NÉPZENÉt játszanak hagyományőrző stílusban. Repertoárjukon a Kárpát-medence minden etnikumának muzsikája megtalálható. A zenekar állandó kísérője a salgótarjáni Nógrád- és a százhalombattai Forrás Néptáncegyüttesnek.

A soproni F&J Fodor János és Jancsó Miklós közös projectje. A zene, amelyet SZINTETIZÁTORral, BASSZUSGITÁRral, élő DOBbal, SAMPLERekkel és DIGITÁLIS HANGMINTÁKkal (pl. mongol torokénekléssel) adnak elő, és KÓRUSOKkal színesítenek, saját elmondásuk szerint WORLD/DIGITAL AUTHENTIC MUSIC, amely leginkább OLIVER SHANTI munkásságát és a korai DEEP FOREST-et idézi. Előadásaikat nem egyszer VETÍTÉSsel, FÉNYHATÁSOKkal, és TÁNCOSOKkal teszik felejthetetlenné.

A Fianna zenekar kezdetektől a TRADICIONÁLIS ÍR ZENE hű tolmácsolását tűzte ki célul. A hegedűs Lang János egy angliai turné során ismerkedett meg Alan Burtonnel, az ír duda mesterével, s így vette kezdetét egy mindmáig egyedülálló angol-magyar zenei együttműködés. A Fianna első albuma, a The Mad Skeleton zenei anyaga főként tradicionális ír zenére épült. Ezt követően a csapathoz három újabb tag, EGY MAGYAR ÉS KÉT ANGOL MUZSIKUS csatlakozott. Az együttes angol zenészeit nagyon foglalkoztatta Kelet-Európa zenei világa, a magyar muzsikusok pedig alaposan megtanulták a kelta zenei stílusokat. A Fianna zenéje ezért egyedi: a muzsikusok nemcsak azt a zenei világot képviselik, amelyben felnőttek, hanem saját szerzeményeikben is magától értetődően simulnak egybe az ír, angol, skandináv, magyar és balkáni népzenei motívumok. Második albumukon, a tavaly év végén megjelent Crame On! című lemezen már ez hallható.

A Hétrét dél-nyugat magyarországi együttes, az ország ezen szeglete pedig mindig is a különböző kultúrák és hagyományok olvasztótengelyének számított. Három ország találkozik itt: Magyarország, Ausztria és Szlovénia, a régió számos nemzetiségnek ad otthont, így zenei hagyományokban is rendkívül gazdag. A Hétrét együttes a TRADICIONÁLIS ÍR NÉPZENÉt az ERDÉLYI, MOLDVAI, BALKÁNI, FINN DALLAMVILÁGból vett elemekkel színesíti. Zenéjük alapvetően akusztikus, benne a HANGSZEREK SZÉLES TÁRHÁZA hallható a kelta hárfától, a fuvolán keresztül a dél-amerikai charango-ig. Az együttes zenéjét az időről-időre felbukkanó két amerikai muzsikus, Kim Coleman és Jon Hanson játéka színesíti.

Az Irish Rovers ÍR NÉPZENÉt, TRADICIONÁLIS- ÉS KOCSMAZENÉt játszik saját feldolgozásában. Pejtsik Péter (After Crying) egyéni hegedűjátékában tradicionális ír, progresszív rock és klasszikus zenei elemek ötvöződnek sajátos zenei hangzásvilággá. Ehhez társul Torma Ferenc (After Crying) sokoldalú hangszeres virtuozitása és Patrick McMullan született-avatott előadásmódja. A két After Crying tag részvétele különös pluszt ad a zenének, amely sokkal inkább egy kalandozás a folk-rock területére, némi progresszív stílussal fűszerezve, mint a hagyományos kelta népzenei feldolgozások egy újabb, sokadik változata.

Ivánovics Tünde, a tehetséges fiatal népdalénekesnő, a vajdasági magyar népzenei mozgalom kiemelkedő alakja. Ahogy a mozgalom fiatalsága általában ő is elsősorban a magyar nyelvterület keleti felének népzenei nyelvjárásaihoz vonzódik, az erdélyihez. A MEZŐSÉG és KALOTASZEG dalait szólaltatja meg legszívesebben, de a DÉL-ALFÖLD NÉPZENÉJÉt sem hanyagolja el. Stílusérzékének ékes bizonyítéka, hogy csupán a kottából ismert népdalokat is sikeresen életre tudja kelteni. Dallamformáló tehetsége, szépen ívelő dallamai, mértéktartó előadói stílusa, megnyerő hangszíne a legnagyobbak közé emelhetik. Szívesen dolgozik együtt a Szökős együttessel, a Palló zenekarral, és a Batyu együttessel. Ivánovics Tünde a Batyu együttes kíséretében nagysikerű koncertet adott 2001-ben a Zeneakadémián a „HATÁRON TÚLI MAGYAROK ZENÉJE” elnevezésű koncertsorozat keretében.

1978-ban alakultak Debrecenben. Népzenéjükkel céljuk a magyarság ezeréves hagyományainak tükrözése. Fontos számukra az EREDETI PARASZT MUZSIKA megőrzése. Műsoruk alapját archív felvételek, valamint saját gyűjtésükből (Erdély, Moldva, Baranya, Hajdúság) származó dalok alkotják. Újszerű hangzásokra, ritmikára, kontraszthatásokra törekednek, tiszteletben tartva a dallam fontosságát, jelentőségét.

A Kerekes 1995-ben alakult. A táncházak világában is jól ismert együttes a MOLDVAI ZENE, illetve az ezen alapuló feldolgozások igényes bemutatására törekszik. Zenekarunk sokáig autentikus GYIMESI és moldvai népzenét játszott (1998 - Népművészet Ifjú Mestere díj), majd egyre jobban magába fogadta más zenei műfajok hatásait is. Így született meg egy teljesen új, szabad variációja ennek az amúgy is nagyon VÉRPEZSDÍTŐ ZENÉnek. Kialakítottunk egy olyan egyedi hangzást, amely már közel áll a világzenéhez - de megtartva a moldvai népzene sodró lüktetését, egységességét - mégis különbözik minden más zenei produkciótól. Talán ETNO-FUNK-nak nevezhetnénk. Van benne a jazz szabadságából, a funk robbanékony ritmusából, a balkáni pörgésből és a népzene egyszerű szépségéből. A hagyományos lendület találkozása a szabad improvizációval.

Műsorszámaikat a MAGYAR NÉPZENE tárházából válogatják, DUNÁNTÚLTÓL ERDÉLYIG, de különösen fontosak számukra a Palóc-vidék zenéi. Népzene gyűjtésével is foglalkoznak. Zenekaruk rendszeres résztvevője hazai és nemzetközi fesztiváloknak úgy önálló koncertezéssel, mint néptánckísérettel. Fiatal prímásuk, Lenkó Péter Ki Mit Tud?-ot nyert a hangszeres szólista kategóriában.

Az együttest Koltay Gergely alapította 1976-ban. Sajátos zenéjükkel – melyben a népzenét ötvözik a rock muzsikával – hamar népszerűek lettek Magyarországon és Nyugat-Európában egyaránt. Az együttes hangszerparkjában az ARCHAIKUS NÉPI INSTRUMENTUMOK is megtalálhatók (töröksíp, hegedű, citera, furulyák) a gitár, a dob és a basszusgitár mellett. A számtalan albumon kívül, több színpadi mű, és filmzene jelzi a Kormorán sokszínűségét. Céljuk az ŐSI MAGYAR NÉPZENE megőrzése, melynek egyik lehetséges formája, az általuk játszott FOLK-ROCK. A zenekar felállása az évek során rengeteget változott; jelenlegi Koltay Gergely, Géczi Erika, Tóth Renáta, Szabó Miklós, Zsoldos Tamás, Szűts István, Mr. Basary, Gáspár Álmos, Nagy László alkotják a Kormoránt.

A debreceni együttes FOLK-ROCK-ot játszik. Céljuk népzenei hagyományaink ősi szellemiségének megőrzése modern hangszereléssel, azt a mai technika és hangszerek bevonásával eljuttatni minél szélesebb rétegekhez.

1989. Karácsony havában született a magyar népzene egyik legérdekesebb alkotóműhelye, fesztiválzenekara – a Magyar Tekerőzenekar. A tizennégy tagot számláló együttes – köztük VUJICSICS, TÉKA, CIFRA, BOKROS, GALAGONYA és MAKÚZ TAGOK - azon fáradozik, hogy a tekerőlant évezredes kultúrája ne vesszen el nyomtalanul, és az elsősorban Dél-Alföldön honos hagyomány minél ismertebb és elismertebb legyen. Ehhez felhasználják a hangszer példaértékű, ezeréves európai tradícióit. A PARASZTZENE mellett az EGYHÁZZENEI HAGYOMÁNYOK, az UDVARI ZENÉK, a KLASSZIKUS ZENEMŰVEK, és a VITÉZI ÉNEKEK egyaránt ihletőik. Az együttes a tekerőlant mellett klarinétot, dobot, szaxofont, citerát, fuvolát és dudát is használ.

Főleg Erdélyből származó muzskát játszanak, egy olyan tájegység zenéjét, ahol románok, magyarok és sok más népcsoport él együtt. Többnyire magyar dallamok hallhatók, bár igaz, hogy gyarkran nem választható el egyértelműen az adott táj magyar és román zenéje. A Rozsdamaró olyan fiatalokból álló zenekar, akik határon túli területeinkről gyűjtik a zenét és ismert vagy ismeretlen adatközlőktől tanulják a dallamokat, dalokat és az előadás módját. Céljuk és munkájuk értelme az, hogy a táncházak ma is éljenek és még hosszú ideig fennmaradjanak, valamint az, hogy eleink népzenéje eljusson a ma emberéhez és fennmaradjon a következő generációk számára is.

Sarantis Mantzourakis Magyarországon 1967-ben született, görög származású bouzouki-művész és énekes. Buzuki tanulmányait Görögországban neves tanároknál végezte, de a mai napig is folyamatosan képzi magát. Énekhangját is a görög énekstílusnak megfelelően képeztette tanári segítséggel. 1989 óta hivatásos előadó. Hangszerei: 6 és 8 húros bouzouki, tzoura, baglama, gitár, basszgitár. Rendszeresen fellép Magyarországon, valamint Európa számos országában (Ausztria, Németország, Görögország, Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia). Zenéjében Görögország egész területéről gyűjt anyagokat, melyeket feldolgoz, valamint saját szerzeményeket is előad. Előadásmódjában a GÖRÖG TRADICIONÁLIS NÉPZENÉt képviseli EREDETI HANGSZEREKkel és hangzással. Ezen zenei stílusok: rembetika, laika, dimotika, elafrolaika, nisiotika, pondiaka, az 1920-as évektől a mai napi hangzásig. Az együttes fellépett a NYÍLT ÉNEKÓRA keretében a Pataky Művelődési Központban.

Sebestyén Márta ma a legismertebb magyar népdalénekes itthon, és külföldön egyaránt. Az egészen egyedi énektechnikával, és kristálytiszta hanggal bíró Kossuth-díjas énekesnő ma leginkább a MUZSIKÁS, illetve a VUJICSICS zenekar kíséretével lép fel.

Az ÍR, SKÓT, ANGOL NÉPZENE világából merített, hagyományos dallamokat a tradicionális felfogástól merőben más módon, a ROCKZENE nyelvén szólaltatja meg. A zene alapját így a különböző kelta népzenei archívumokban lelt népdalok, tánczenék képezik.

A Szélkiáltó együttes 1974-ben alakult a Pécsi Tanárképző Főiskola magyar-ének szakos hallgatóiból. A MAGYAR ÉS A VILÁGIRODALOM KORTÁRS ÉS KLASSZIKUS KÖLTŐINEK VERSEIt zenésítik meg és adják elő AKUSZTIKUS HANGSZEREKen. A klasszikus hangszer-összeállítás miatt (hegedű, gordonka, gitár, furulya, ritmushangszerek) alapvetően kamarazenei hangzás jellemzi őket, de a groteszk hangvételű versek megzenésítéséhez használnak mindenféle más „hangszert” is. Dalaik elsősorban a felnőttekhez szólnak, a legújabb, Hymnus a borhoz című vers-csokrot főként SZÜRETI, FARSANGI MULATSÁGOKon, BÁLOKon adják elő, de más programmal szívesen lépnek fel RENDHAGYÓ ÉNEKÓRÁk keretben, KIÁLLÍTÁSOK MEGNYITÓKon és természetesen minden egyéb rendezvényen is. Kifejezetten GYERMEKek számára külön MŰSOR-ÖSSZEÁLLÍTÁSuk van.

A Söndörgő Együttes 1995-ben alakult Szentendrén. Az öt fiatal immár kilencedik éve kutatja töretlen lelkesedéssel a délszláv kultúra népzenei gyökereit, melyet tradicionális hangszereléssel játszanak és próbálnak megszerettetni a közönséggel. A délszláv népzene iránti szeretetük és mély tiszteletük a családi tradíciókra, illetve nagy zenekutatók - BARTÓK BÉLA és VUJICSICS TIHAMÉR - munkásságára támaszkodik, ami személyes vonzódássá bővült a kezdetben klasszikus, majd népzenei tanulmányaik során. Repertoárjukon fellelhetők az ARCHAIKUS SZERB, HORVÁT, MAKEDÓN és BALKÁN NÉPZENEI DALLAMOK, melyeket koncertszerű feldolgozásban szólaltatnak meg. Fontos számukra, hogy a koncertek mellett a közönségnek lehetősége nyíljon a délszláv tánckultúra megismerésére is. Az együttes nagysikerű koncertet adott 2002-ben a Zeneakadémián a „HATÁRON TÚLI MAGYAROK ZENÉJE” elnevezésű koncertsorozat, valamint a Pataky Művelődési Központban a kisiskolások számára rendezett NYÍLT ÉNEKÓRA keretében.

A Tatros zenekar 1988-ban alakult Budapesten. Az együttes a moldvai és a GYIMESI csángók régi tradícióival, elsősorban hangszeres és énekelt zenéjével, tánckultúrájával, népszokásaival foglalkozik, amit eredeti helyszínen gyűjt és tanul. Nevét a Kelet-Kárpátok gyimesi hágójánál lévő Tatros folyóról kapta. Az együttes tagjai a felnőtteknek TÁNCHÁZAT, a gyerekek számára pedig JÁTSZÓHÁZAT tartanak tánccal, MESEMONDÁSsal, népi játékokkal, énekléssel. Hasonló foglalkozásokat és koncerteket FOGYATÉKOSOK ÉS VAKOK SZÁMÁRA IS RENDEZNEK a kreativitás és a hagyományápolás jegyében. Előadásmódjuk követi az AUTENTIKUS STÍLUSt, amelyet saját zenei felfogásukkal is ötvöznek. Több alkalommal léptek színpadra a moldvai PETRÁS MÁRIÁval és LEGEDI LÁSZLÓ ISTVÁNnal. Az együttes nagysikerű koncertet adott 2002-ben a Zeneakadémián a „HATÁRON TÚLI MAGYAROK ZENÉJE” elnevezésű koncertsorozat keretében.

A Téka együttes, mely 1976-ban alakult Budapesten, HANGSZERES MAGYAR NÉPZENÉt játszik, AUTENTIKUS stílusban, az eredeti hangzásvilág megőrzésére és megismertetésére törekedve. Nevük is e cél jegyében fogant. Megalakulásuk óta folyamatosan járnak gyűjteni, tanulni a magyar nyelvterület hagyományőrző vidékeire. Együtt játszanak LAKODALMAKban, BÁLOKban, TÁNCHÁZakban az idős parasztzenészekkel. Tudásukat zeneiskolai keretek között és népzenei tanfolyamokon osztják meg az érdeklődő fiatalokkal.

A TransylMania 2002-ben alakult Baróton, Erdélyben. Céljuk népzenei örökségünk megőrzése, ápolása, népszerűsítése, hagyományaink továbbvitele és a nemzeti öntudat erősítése. A Bogyor Attila (ének, gitár), Bogyor Gábor (billentyűs hangszerek), Cseresznyés Emília (ének), Cseresznyés Szilamér (ének, basszusgitár), Kátai Jocó (dobok), Ségercz Ferenc (fúvós hangszerek), Szélyes Margit (ének), Tókos Imre (ének, gitár) felállású zenekar dalainak alapját népdalfeldolgozások (Bonchidai menyecskék, Legyen úgy, mint régen volt, Ez a világ, Este jő…) és versmegzenésítések (Reményik Sándor: Nem nyugszunk bele, Három szín) alkotják.

Az Ultramarin VILÁGZENÉjében együtt hallhatók az ősi, hagyományos és a legmodernebb hangzások. A hegedű hangja és az énekesek a hagyományokat képviselik, a dübörgő ritmusok, a gitár és a szintetizátor pedig a már elmúlt század találmánya. E két világ sajátos harmóniában egyesülve válik a XXI. század alaphangjává. Az Ultramarin olyan népdalokat játszik, amelyekkel már az óvodában megismerkedik minden magyar gyermek. Ezek a dalok más oldalukról mutatkoznak meg, ezzel illeszkedve a sorba, melyben az egyik ország népzenéje a másik után válik világszerte ismertté, különös, sajátos fordulatokban gazdag, izgalmas élményt jelentő slágerré. Az együttes sokszínűségét bizonyítják az igencsak különböző stílusok felől érkezett zenészek, a népdalénekes Herczu Ágnes, vagy éppen a KFT-s, Baba Yagá-s Bornai Tibor.

A fiatal, tehetséges cimbalmos, Unger Balázs legfőbb célja, hogy a történelmi MAGYARORSZÁG és a BALKÁN területéről gyűjtött AUTENTIKUS DALLAMOKat megőrizze, feldolgozza, és a CIMBALOMMUZSIKA kedvelőit minél több tájegység hagyományos zenéjével megismertesse. Eddig legbehatóbban a GALGAMENTI AUTENTIKUS NÉPZENÉvel foglalkozott, saját zenekarával, a Galgával is elsősorban ennek a tájegységnek a dallamait szólaltatja meg. Keresett népzenészként számos zenekarral dolgozott együtt (Dresch Quartet, Kárpátia zenekar, Fonó zenekar, Pravo együttes), 1998 óta pedig a Magyar Állami Népi Együttes kísérő zenekarának cimbalmosa.

A BOLGÁR NÉPZENE sajátos ötvözete az európai és ázsiai zenei hagyományoknak. A Vándor Vokál a MAGYAR NÉPDALOK mellett a balkáni népek többszólamú éneklési stílusára, a dalok különös és archaikus hangzásvilágára is felfigyelt. Repertoárjukon bolgár, makedón, horvát és szerb dalok, többszólamú felvidéki és erdélyi magyar dalok, valamint epíroszi görög polifonikus népdalok szerepelnek.

A Vujicsics együttes a Magyarországon kibontakozó táncház-népzenei mozgalom kezdetén, 1974-ben alakult a Budapest-környéki települések (Szentendre, Pomáz, Csobánka, Budakalász) SZERB közösségeiben megőrzött NÉPZENEi hagyomány ápolására. Később a DUNA-MENTI ÉS DÉL-MAGYARORSZÁGI HORVÁT NÉPZENE gyűjtése, feldolgozása, megszólaltatása és e sokszínű népzenei kultúra gyökereinek bemutatása is tudatosan vállalt programjukká vált. Sikereik titka lehet az is, hogy az együttes közel három évtizede változatlan összetételben működik. A 80-as évek elejétől a nemzetközi összetételű Vents d’Est – Keleti szél – együttes tagjaként is készítettek hangfelvételeket és vendégszerepeltek Európa szerte. A Vujicsics együttes feldolgozásait a folklór iránti tisztelet és fejlett művészi ízlés jellemzi. Így az archaikus hagyományokból kialakított repertoárjuk az ország, Európa és távolabbi földrészek pódiumain egyaránt megbecsült koncertzenévé vált.

"Zenekarunk egymás és a népzene szeretetéből kovácsolódott. Keressük a hagyományos zenekultúra értékeinek napjainkban érvényes formáit. Muzsikánkban a népzene hiteles megszólaltatására, és a mai hangzásokhoz való illesztésére törekszünk. Műsoraink szerves részeként a tánccal is bizonyítani szeretnénk a kultúra magas színvonalát és aktualitását a ma színpadán."